Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában
A HONFOGLALÁS DÁTUMA (677) A KÉPES KRÓNIKÁBAN Zacharias pápa neve a magyar honfoglalással együtt a rómaiak krónikájában szerepelt. A krónika szerkesztőjének megjegyzéséből arra következtethetünk, hogy ténylegesen forgatott egy római történeti művet vagy annak kivonatát. A 677. évi honfoglalást tartalmazó szövegrészlet eredete A Képes Krónikáin említett „római történet” nagy valószínűséggel Landolf Sagax műve lehetett. Az első ezredforduló körül Dél-Itáliában alkotó Landolf munkájának {Historia Romana) négy kézirata a 12. század előtt készült. A legrégebbi példányt - Landolf irányítása alatt - egyetlen írnok a beneventói paleográfiára jellemző betűkkel jegyezte le. A langobard eredetű Landolf név, a kódex írásképe, a munka tartalma és a soraiból kiolvasható Bizánc iránti tisztelet arra utal, hogy a történetíró a bizánci fennhatóságot elfogadó langobard területek társadalmi elitjéhez tartozott. Amedeo Crivellucci - a Historia Romana mérvadó kiadásának készítője — a kézirat keletkezésének helyét Benevento, Salerno és Capua fejedelemsé geivel hozta kapcsolatba. A Historia Romana szerzője huszonhat könyvben dolgozta fel Róma és a birodalom történetét egészen 813-ig. A zárófejezet után a császárok és feleségeik listája található Julius Caesartól II. Basilius bizánci császárig (976—1025) és társuralkodójáig, VIII. Constantinusig (1025-1028), de utóbbiak uralkodási éveit már nem tüntette fel az író, így vélhetően az ő korukban készült az első szövegváltozat. A császárlista tehát időben tovább nyúlik a forrás elbeszélő részénél.26 26 Norman Underwood: Mirroring Byzantium: Scribes, Dukes, and Leadership in Pre-Norman Southern Italy. In: Observing the Scribe at Work. Scribal Practice in the Ancient World. Ed. Rodney Ast et al. (Orientalia Lovaniensia Analecta 301.) Leuven-Paris-Bristol 2021. 155-156. 27 Pierre Pithou: Historia Miscella. Basel 1569; Paolo Chiesa: Landolfo Sagace. In: Dizionario Bibliografico degli Italiani 63. Dir. Mario Caravale. Roma 2004. 495-497. 28 Historia Miscella. Recensuit Franz Eyssenhardt. Berlin 1869. 29 Eutropi breviarium ab urbe condita cum versionibus graecis et Pauli Landolfique additamentis. Recensuit et adnotavit Hans Droysen. (MGH Auct. Ant. 2.) Berlin 1879. 225-376. 30 Landolfi Sagacis i. m. I—IL; Underwood, N: Mirroring Byzantium i. m. 158. Crivellucci munkája két reprint kiadásban is megjelent az utóbbi években. - Landolfi Sagacis Historia Romana I-II. London 2018, 2022. Pierre Pithou kiadása nyomán Landolf műve Historia Miscella címen vált ismertté, a kiadó ezzel utalt arra, hogy Landolf munkája eredetileg több forrás egyesítésével jött létre.27 Franz Eyssenhardt némileg elfedve annak tényleges tartalmát, szintén Historia Miscella cím alatt jelentette meg Landolf művét.28 Hans Droysen csak azt a részt közölte Landolf munkájából, amely Paulus Diaconus római történetének {Historia Romana) folytatása volt, így a magyar történet szempontjából fontos szöveghelyek is kimaradtak belőle.29 Amedeo Crivellucci tette közzé Landolf Sagax alkotásának legjobb kritikai kiadását, amely - bár nem használja fel az összes fennmaradt kódexet — a szerző autográf kéziratán alapszik.30 729
