Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ vagy ahogy szolgálati lapján magát besorolta14 ), és minden bizonnyal így lett később az „oroszság” a választott témája. 14 HM HIM HL Rátz Kálmán/Füv. 411. d. Toldalék Rátz Kálmán őrnagy minősítvényi táblázatának fogalmazvány! példányához az 1931. évre: „Oroszul és ukránul: szóban és írásban gyengén”. 15 Dósa Rudolfré: A MOVE megalakulása és tevékenysége az 1918-as polgári demokratikus forradalom időszakában. Hadtörténelmi Közlemények 15. (1968) 476. 16 Tiszti sztrájkot akartak szervezni ellenforradalmi céllal. Népszava, 1919. február 19. 5. 17 A fajvédő vendéglátás bírói tárgyalása. Népszava, 1925. december 16. 11. 18 „Én ott állottam a komáromi hídon, amelyet egy borongós 1919 január elejei téli napon az utolsó fegyveres és szervezett magyar katonákkal elhagytam mint Komárom várának és Mátyusföldnek katonai biztosa.” - Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I-XIX. Bp. 1939-1944. (a továbbiakban: KN 1939-1944) XIX. 356. ülés, 1943. dec. 16. 170. 19 Vö. Pavlenkó Iván: Harc a közös lengyel-magyar határért. Pesti Napló, 1938. október 16. 38. A cikk szerzője szerint Rácz a máramarosi alispán vejeként érdekelt volt a harcokban és 1920 júliusában átvette a ruszin csapatok parancsnokságát. Rátz később lengyelországi „bizalmas kiküldetésben” való részvételéről is beszélt a honvédelmi miniszternek 1933. március 26-án írt kérvényében. - HM HIM HL Rátz Kálmán/Füv. 411. d. 20 Fogarassy László: IV. Károly második restaurációs kísérletének katonai története. Hadtörténelmi Közlemények 18. (1971) 339.; Uö: Prónay Pál emlékezései az 1921. évi nyugatmagyarországi eseményekről. Negyedik rész. Soproni Szemle 40. (1986) 314. 21 Egy becsületbírósági ügyben pl. ő volt Gömbös Gyula megbízottja. - Egyoldalú jegyzőkönyvet vettek fel a Rácz-Gömbös afférban. Pesti Napló, 1925. július 1. 6. Kozma Miklós szerint tiszttársaival alkotott csoportja „kicsi, de egységes, határozott és merész” volt. - Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-1919-ben. Köröstárkány-Kápolnyásnyék 2019. 75. Hivatása szerint katonatiszt volt, és karrierjét is ezen a téren, a szervezkedő bajtársak között képzelte el. A háború végén egyik alapítója volt, s majdnem elnöke lett a MOVE-nek. Egyes források szerint kevesen múlott, hogy nem Gömbös Gyula, hanem ő lett a szervezet országos elnöke. Rátznak - vagy ahogy akkortájt javarészt írta: Rácznak - a budapesti elnökség maradt.15 E minőségében sztrájkra hergelte laktanyája tisztjeit, amiért a kormány lefogatta, és 1919 februárjában börtönbe zárta: a tanácskormány teljes ideje alatt büntetését töltötte.16 Ez két szempontból is döntő fordulatnak számított későbbi pályáján. Egyrészt azért, mert Gömbös gyakorlatilag beáldozta őt a hatóságoknak, másrészt így kimaradt a tiszttársak - Prónay, Héjjas, Ostenburg - különítményeseinek erőszakos fellépéseiből, és neve később sem volt összefüggésbe hozható azok véres tetteivel. Egy fajvédő klubban történt incidenst követően öntudatosan vallotta, hogy ő sosem volt „különítményes”.17 Ez azonban nem fedte teljesen a valóságot. Valamilyen kisebb csapata mégis lehetett, amelynek élén - „Komárom hadibiztosaként” - részt vett a felvidéki védelmi harcokban,18 majd a „Ruszka-Krajna” hazai önkénteseinek vezetője lett,19 és „autós” brigádjával ott volt a második királypuccs elhárításánál is.20 Amíg tehát módja volt rá, akár gerillaparancsnokként is aktívan harcolt az „irredentáért”, azután pedig a MOVE-ben tevékenykedett mindvégig szoros kapcsolatot ápolva az „elbocsájtott légió” tagjaival.21 Ez a kapcsolati háló segíthetett neki abban, 701
