Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
SZVÁK GYULA kötetei, de írt az utópista szocialistákról is.6 A pánszlávizmus története címet viselő, 1941-ben megjelent ambiciózus munkáját a korabeli kritika igen hasznosnak és informatívnak ítélte annak ellenére, hogy — akárcsak a cseh-szlovák légióról írt műve esetében - hiányolta belőle a források jegyzékét és a korrekt adatolást, tehát tudományos értelemben vett hiányosságait is számonkérte rajta.7 Rátz jegyezte ugyanakkor a Nyilaskeresztes Füzetek 5. darabját, A magyarság és zsidóság címűt is. 6 Rátz Kálmán: Kl oroszországi cseh-szlovák légió története. Bp. 1930; Uő: Afrika ébred. Bp. 1936; Uő: Mongólia a Távol-Kelet ütköző állama. Bp. 1938; Uő: Utópista szocialisták: tanulmány. Bp. 1941. 7 A pánszlávizmus történetét pl. olyan hasznosnak gondolták, hogy a Kisebbségkutatás Könyvek című sorozatban hat évtizeddel később újra megjelentették (Lucidus Kiadó, Bp. 2000), bár az utószót író Szarka László a kötet 417. oldalán figyelemre méltó megjegyzést tett a mű önellentmondásai kapcsán: „Mintha más kéz írta volna ezeket a sorokat”. 8 Hősök halála. Pesti Hírlap, 1915. július 8. 12. 9 Rácz főhadnagy meghalt. Váci Hírlap, 1915. szeptember 5. 2. 10 Megcáfolt halálhírek. Váci Hírlap, 1915. augusztus 1.3. 11 Orosz fogságban. Ország-Világ, 1918. február 24. 110. 12 Münnich Ferenc: Önéletrajzi részlet. Új írás 6. (1966) 11. sz. 85. 13 Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára (a továbbiakban: HM HIM HL), I. 55. Felülvizsgálati iratok, Rátz Kálmán, 411. doboz, (a továbbiakban: Rátz Kálmán/Füv. 411. d.) M. kir. budapesti honvéd városparancsnokság 4. bizonylat jkv. sz. 1943, Korvázlat Rátz Kálmánról. Csak találgatni tudjuk, hogy miként keveredett a m. kir. budapesti 1. honvédhuszárezred első század első szakaszának hadnagya, majd kapitánya a ruszisztika ingoványos talajára. E tanulmány az e területen való „helytállásának” kérdését kívánja középpontba állítani. S mivel életének átfogó tudományos feldolgozása még várat magára (viszont számos, gyakran egymásnak ellentmondó információ került vele kapcsolatban napvilágra), pályaívének rekonstruálási kísérlete során több életrajzi elem is szükségképpen korrigálásra és új megvilágításba kerül. Rátz az első világháború keleti hadszínterén korán fogságba esett, 1915-ben pedig hivatalosan halottnak nyilvánították8 (édesapja a korabeli híradások szerint már a koporsóját is megvette9 ). Majd jött a hír a megmeneküléséről, azután egy másik ismételten a haláláról, míg a bizonyosságot végül egy Kijévből küldött telegramm adta meg, amelyben Rátz sürgősen pénzt kért atyjától.10 Egy 1915. december 31-én készült fénykép tanúsága szerint az új év már a tomszki hadifogolytáborban találta,11 ahol elég hamar hatásköri vitába keveredett a későbbi kommunista miniszterelnökkel, Münnich Ferenccel. 12 Ellenőrizhetetlen források szerint Taskentből tiszttársaival a finn határra ment titokban, ahol elfogták, Péter várra vitték, ahonnan ismét megszökött, és 1918 februárjában már idehaza volt.13 Hadifogsága alatt feltehetően megtanult valamelyest oroszul (közel se tökéletesen, ahogy ezt moszkvai útján később a szovjet hivatalnokok megállapították, 700
