Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
Szvák Gyula RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ A 20. század első, magyar szerző által írt Oroszország története 1943-ban jelent meg.1 Több mint 600 oldalas korrekt munka, ruszo- vagy szovjetofóbiának nyoma sincs benne. Tudományos-népszerűsítő kézikönyvhöz illően bőséges kronológia, gazdag képanyag, alapos szakirodalmi tájékoztató segíti az érdeklődő olvasót. Az összefoglalás a kor színvonalán áll, szerzője nemcsak a nyugati, hanem az orosz történetírás legjavából merít: egyszerre használja a legnagyobb orosz történetírók, Szergej Szolovjov, Vaszilij Kljucsevszkij, Pavel Miljukov, vagy a marxista Mihail Pokrovszkij szintéziseit, de beemeli forrásai közé a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetéről szóló kötetet is. A lapok még a háború kellős közepén is méltányolják a szerző tárgyismeretét és kiegyensúlyozottságát,2 csak a szélsőjobbról éri kritika a kötetet: a német megszállás után hamarosan be is tiltják,3 a szerzőt pedig a németek Mauthausenbe hurcolják. 1 Rátz Kálmán: Oroszország története ősidőktől 1917. november 6-ig. Bp. 1943. 2 Vö. pl. „Urak, parasztok harcát, tőkések, munkások ellentéteit, ha csak futólag is, de a körülményekhez képest tárgyilagosan és áttekinthetően ismerteti a könyv.” - Veres Péter: Olvasás közben. Magyar Csillag, 1943. december 15. 737. 3 Budapesti Közlöny, 1944. május 13. 7. 4 Széchenyi Ágnes: Kl orosz irodalom recepciója Magyarországon (1825-1945). In: Az orosz birodalom születései. Szerk. Frank Tibor. Bp. 2016. 357-369. 5 Földbirtokos családban született Komáromban 1888. aug. 10-én. A nagyváradi hadapródiskola elvégzése (1907) után tiszthelyettes, majd 1908-tól lovastiszt. Több kitüntetést és sebesülést szerzett a keleti fronton. „Kard ki kard!” A mű precedens nélküli nemcsak keletkezésének idejét tekintve, hanem abban az értelemben is, hogy semmilyen érdemi előzménye nincs a korabeli magyar történeti ruszisztikában. Valójában a két háború között a magyar történészek nem tartották feladatuknak az orosz történelem kutatását, így ez utóbbi részdiszciplína ekkor még nem is létezett. Az orosz filológiának és az orosz irodalom recepciójának e tekintetben sokkal nagyobb hagyományai és eredményei voltak Magyarországon.4 A kötetet jegyző Rátz Kálmán5 ugyanakkor elmondhatta magáról, hogy addigra - meglehetős tematikai gazdagságban - már több könyvet is publikált. A sort Az oroszországi csehszlovák légió története című, 1930-ban megjelent könyv nyitotta meg, ezt követték az Afrika történetéről és Mongóliáról szóló 699 SZÁZADOK 158. (2024) 4. SZ. 699-721.
