Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
KÉNYSZERHALADÁS közigazgatási kerületeket valamikor koronaországokká szervezzék át, s ezáltal akadályozzák meg a magyar fennhatóság visszatérését. A nemzeti jogegyenlőség elvének visszavonása lényegében a birodalom belső összetartozásának erősítéséért történt, ami egyúttal a magyar politikai elit esetleges törekvéseinek gyengítését is megkövetelte.150 Bach nemcsak a külhoni tisztviselők beáramlását próbálta elősegíteni, hanem Magyarország felső politikai hatóságai révén oda kívánt hatni, hogy a köztisztviselőség erőteljesen képviselje az összbirodalmi eszmét.151 150 DeákÁ: Közigazgatási határoki. m. 1060-1061., 1074. 151 Lengyel, Zs. K: Österreichischer Neoabsolutismus i. m. 266. 152 Uő: Neoabsolutismus oder Willkürherrschaft i. m. 298-299. Előmunkálat: Zsolt K Lengyel: Siebenbürgen im Neoabsolutismus. Betrachtungen zu den staatsorganisatorischen Prinzipien. In: Siebenbürgen in der Habsburgermonarchie. Vom Leopoldinum bis zum Ausgleich (1690-1867). Hgg. Zsolt K. Lengyel - Ulrich A. Wien-Köln 1999. 87-118., itt 115-117. 153 Deák A.: „Nemzeti egyenjogúsítás” i. m. 335. 154 Uő: Közigazgatási határok i. m. 1075. Deák Ágnes nem tér ki a szerző szóban forgó 2008-as tanulmányára, amelynek magyar nyelvű változata egyidejűleg az általa szerkesztett szaklapban jelent meg. - K Lengyel Zsolt: Neoabszolutizmus vagy önkényuralom? Megjegyzések a magyarországi Bach-korszak újabb historiográfiájához. Aetas 23. (2008) 3. sz. 237-255., itt 239-240. A magyar és a nem (csak) magyar kutatás közötti párbeszéd minőségéhez lásd a szerző kritikai széljegyzeteit: Lengyel, Zs. K: Neoabsolutismus oder Willkürherrschaft i. m. 319., 122. jegyz.; Uő: Neoabszolutizmus vagy önkényuralom i. m. 255., 119. jegyz. 155 Vo. ÖStA AVA MI Präs. 4, 237. d., 1851: 3986. Bach leiratfogalmazványa Geringerhez. Bécs, 1851. aug. 3. E sorok írója 2008-ban Alexander Bach legfőbb irányelvének nevezte a nemzetek feletti, de a német elem túlsúlya révén végső soron egységesített nemzetállam gondolatát, felvetve ezáltal a nemzetközi szakirodalomban eladdig figyelmen kívül hagyott értelmezési lehetőséget.152 Ezzel különösen azt az újabb magyar szakirodalomban fellelhető álláspontot kérdőjelezte meg, amely szerint a belügyminiszter az „egységes és német nyelvű államhatalom” eszményével nem egy „német nemzetállam” kialakítására törekedett.153 Deák Ágnes, az itt hivatkozott, 2000-ben a nemzeti egyenjogúsítás témakörében megjelent monográfia szerzője 2021-ben egy tanulmányban visszatért e kérdéskörre. Uj fejtegetésével eltávolodott említett könyvében megfogalmazott álláspontjától, és kimondatlanul megközelítette e sorok írójának — jelen dolgozatban megerősített — feltevését. A bécsi kormány, szól következtetése, néhány év alatt „a nemzeti egyenjogúsítás programjától” eljutott „a nemzetek összeolvasztásának ideájáig”.154 A bécsi kormányzat a közigazgatáspolitika gyakorlatával is indokolhatta az államfelfogás német alapú szűkítését. Bach a magyarországi polgári biztossággal folytatott levelezéséből már az évtized elején értesült a köztisztviselők munkateljesítményével kapcsolatos elégedetlenségről.155 Kételyeit csak fokozták a megbízhatatlan és passzív magyar alkalmazottakról szóló jelentések, olyanokról, akik nem tudták vagy nem akarták használni a német szolgálati nyelvet. így 693
