Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT A köztisztviselők toborzása és az álláshelyek elosztása a véglegesnek szánt, ám többszörösen ideiglenes definitivum éveiben is közvetlenül vagy közvetve érintette a neoabszolutizmus fejlődési távlatainak kérdését.145 Eldöntetlen volt és maradt - egyéb kulcsfontosságú elvek mellett - a nemzeti jogegyenlőség terjedelme és hatósugara. E bizonytalanság fő oka abban rejlett, hogy a birodalmi vezetés élén nem alakult ki egységes nézet a Magyarországért vagy Magyarországgal kialakítandó államfelfogás ügyében. Bach a birodalmi centralizmus fő stratégájaként Magyarországgal tervezett, amelynek különleges helyzetét így elvitatni igyekezett. A belügyminiszter az évtized elejétől annak a kormányzati iskolának a vezetőjévé nőtte ki magát, amely a nemzetiségek egyenlőségét az egész birodalom összetartozásának szempontjából károsnak tartotta, és azt a nemzetiségek közötti egyensúllyal kívánta felváltani. Bach e problémakörben számíthatott a magyarországi katonai és polgári kormányzóság támogatására, amely ellenezte a nemzeti szempontok szerinti elhatárolást. Következőleg Magyarország közigazgatási beosztása során pusztán egyes járásokban vették figyelembe az etnikai-kulturális hovatartozásokat, és a kerületekben nem alkalmazták átfogóan az egyenlőség elvét.146 145 Uő: Neoabsolutismus-Probleme i. m. 83-84. 146 DeákÁ.: Közigazgatási határok i. m. 1056-1058., 1065-1066., 1074. 147 Lengyel, Zs. K: Zum Problem der Landesvertretung i. m. 410.; Seiderer, G.: Oesterreichs Neugestaltung i. m. 446. 148 ÖStA HHStA RR OK 6. d., 1853: 167 (aug. 2.). Kübeck előterjesztése Ferenc József császárhoz. Becs, 1853. júl. 27. 149 ÖStA HHStA RR OK 13. d., 1855: 350, 44. Kübeck előterjesztése Ferenc József császárhoz. Bécs, 1855. ápr. 22. Az 1852. okt. 27-i legfelsőbb határozat szerint „királyság” volt és maradt Magyarország elnevezése. - ÖStA Finanzarchiv [Pénzügyi Levéltár], Allgemeine Abteilungen des k. k. Finanzminis teriums, V: (alt) Ungarisch-siebenbürgische Abteilung (1849-1855). 1852: 16066. Bach politikai felfogását szemlélteti, hogy a magyarországi országképviseletek ügyét taglaló tanácskozások során a leendő intézmény öt közigazgatási területre való feldarabolását javasolta, mert attól tartott, hogy egyetlen ilyen intézmény a koronaország önállóságának kedvezett volna, így fellazítva az összbirodalmi egységet. Az 1850-es évek közepén a belügyminiszter koncepciója már határozottan a birodalmon belüli nemzeti érdekek összeolvasztására irányult, ahelyett, hogy külön-külön előmozdította volna fejlődésüket.147 A Birodalmi Tanács viszont Magyarország politikai egységét megőrzendőnek vélte, igaz, „bizonyos korlátozásokkal”.148 Kübeck elnöknek egyszer emlékeztetnie kellett Bach belügyminisztert erre az uralkodó által jóváhagyott rendelkezésre, amely megfelelt a Magyarországért opciónak is.149 Ez a nézetkülönbség tetőződött azáltal, hogy Bach a birodalmi egység megszilárdításának gondolatával mindegyre eltávolodott a nemzeti jogegyenlőség alaptételétől. A belügyminiszter a bécsi minisztertanácsban kezdettől fogva azon elképzelést pártolta, hogy a magyarországi 692
