Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT Körmöczy Ferenc, 1839-től 1848-ig a magyar királyi hely tartóság írnoka, 1854- ben a nagyobb fizetés reményében pályázta meg sikeresen állását a katonai és polgári kormányzóságnál.101 101 MNL OL D 2, 3. d., III. A. 2., 1854: 20832/464 (aug. 2./25.). Korábbi magyar tisztségéhez lásd Ember Győző: A m. k. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Bp. 1940. 231. 102 MNL OL D 2, 3. d., III. A. 2. (1852-1854). A magyar köztisztviselők e csoportjáról a szakirodalom régebbi utalásai alapján: Lengyel, Zs. K: Österreichischer Neoabsolutismus i. m. 270. Ezután társadalomstatisztikai felmérésben: Benedek Gábor: Kollektív amnézia: honvédtiszti hivatalvállalás a Bach-korszakban. In: Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. Szerk. Dobrossy István. Miskolc 2003. 394-413. 103 Uő: Kollektív amnézia i. m. 397-400. 104 MNL OL D 46, 116. d., 1854: 9723/1993. 105 MNL OLD 46, 118. d. (1852-1853). 106 MNL OL D 46, 118. d., 1852: 5847/1654 in 1853: 23093/8474. Stephan Freiherr von Hauer jelentése Albrecht főherceghez. Sopron, 1852. aug. 28. Külön csoportot alkottak a magyar forradalmi hadsereg tagjai, akik katonai szolgálatukat polgárira kívánták váltani, és ezt az évtized folyamán szép számmal el is érték, sőt egyes esetekben feljebb is jutottak a ranglétrán.102 1849 és I860 között a korábbi magyar hadsereg legalább 98 egykori tagja szolgált az osztrák államigazgatásban, képzettségüknek megfelelően többnyire a járási hivatalok alsó és középső szintjén. Ezek közül 40 honvéd közvetlenül a magyar szabadságharc leverése után, Magyarország korai, 1850-es évekbeli katonai megszállásának idején kezdte meg szolgálatát. Közülük az évtized végére kilencen szolgabíróvá léptek elő.103 A belhoniak azonban a hivatalvezetők gyanakvásával is szembesültek. A miskolci járásbíróság ülnökét, Bakos Antalt 1854-ben „még ingadozó magatartása, középszerű képességei, silány minőségű tevékenysége és hiányzó német nyelvismerete” miatt „elbocsátásra javasolták”.104 Magyar köztisztviselők állítólag hanyag vagy kormányellenes magatartásáról Bach belügyminiszter és Albrecht főherceg időnként eszmecserét folytattak. A kormányzó pedig a nyílt tisztázás és mérlegelés szándékával esetenként szembeszállt az igazolatlan vádakkal vagy alaptalan találgatásokkal. De fegyelmi vizsgálatokat is elrendelt.105 Az egyik ilyen intézkedés 1852-ben azzal az eredménnyel zárult, hogy a vádlott „a jelen körülmények között, minden kellemetlen felhajtást elkerülendő, addig maradjon a posztján, amíg a definitivum bekövetkezte botrány nélkül alkalmat nyújt arra, hogy az állást egy méltóbb személynek ítéljék oda”.106 A neoabszolutista személyzeti politika dilemmája Az itt elemzett bürokráciatörténeti forrásokkal nem bizonyítható, hogy a hivatali önkény a neoabszolutista személyzeti politika szerkezeti jellemzője lett volna. A magyar köztisztviselők alapvetően kedvezőtlen megkülönböztetése sem 682
