Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT (72%) Magyarországról, 114 fő (5%) ismeretlen helyről, 1 fő pedig külföldről, Bajorországból származott. Tehát a közigazgatás e középső és alsó szintjén a személyzet közel háromnegyedét belhoniak, vagyis a Magyar Korona országaiban született egyének alkották. A szolgabíróságok alkalmazottainak 34,9%-a (615 fő) 1849 előtt, nagyjából kértharmaduk (1149 fő) pedig 1849 után kezdett szolgálni. A német—osztrák és cseh köztisztviselők Magyarországon elsősorban a soproni kerület német nyelvű járásaiban, valamint a pozsonyi és kassai kerület északi, abszolút többségben szlovákok lakta vidékein dolgoztak.85 85 Benedek G.: Ciszlajtániai tisztviselők i. m. 60-70.; Uö: A bürokratizáció történetéhez i. m. 235- 239., 245., 251.; Benedek Gábor: Dzsentri és Bach-huszár. Társadalomtörténeti vizsgálatok a neoabszolutizmus- és a dualizmuskori tisztviselőkről. Kandidátusi értekezés. Bp. 1997 [gépirat]. 6-8. Vö. hasonló eredményekkel: Tóth T: Lajtántúli tisztviselők i. m. 9-12., 20-37. 86 Lengyel, Zs. K: Neoabsolutismus-Probleme i. m. 92—104. 87 MNL OL D 2, 1-2. d., III. A. 2. (1849-1851). 88 Állásfolyamodványa a pénzügyminisztérium útján a belügyminisztériumba, innen átiratként a tanügyminisztériumba került. - MNL OL D 2, 1. d., III. A. 2., 1849: 22889/100 (okt. 18./31.). 89 A pénzügyminisztérium átirata a belügyminisztériumnak, valamint utóbbi átirata a tanügyminisztériumnak: MNL OLD 2, 1. d., III. A. 2., 1849: 19749/83 (szept. 24./30.). A két laphoz lásd A neoabszolutizmus és a provizórium kronológiája i. m. 15., 64. Szilágyi életrajzához lásd Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. Bp. 1909. 891-894., azzal a szépítő megjegyzéssel, hogy Szilágyi a „szabadságharcz leveretése után” Geringer teljhatalmú polgári biztos „fölszólítására elvállalta a kormány közléseire szolgálandó »Magyar Hírlap« politikai napilap szerkesztőségét” - Uo. 891. 90 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2., 1850: 92/12 (1850. dec. 6./185L jam 2.). 91 Kérése nem teljesülhetett, mivel az illető ügyeket még a belügyminisztérium intézte. — MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2., 1850: 2453/296 (jan. 26./febr. 3.). Markovics korábbi magyar tisztségéhez lásd E Kiss Zs.: Az 1848-1849-es magyar minisztériumoki. m. 457. 92 MNL OL O 142, 5. d., IIL, 494-504. Pest, 1859. febr. 8., in 1859: 2462/171 (febr. 8./10.). Az itt és másutt86 feldolgozott források azt is bizonyítják, hogy más koronaországok köztisztviselői már 1849 őszén áthelyezhették munkahelyüket Magyarországra. Magyar nemzetiségű, illetve a forradalom előtti és alatti magyarországi bürokráciában tevékenykedő személyek nagyjából ugyanazon időben azonosíthatóak azok között, akik magyarországi hivatalviselésre ajánlkoztak.87 Homoky Imre Zemplén vármegyében pályázott egy állásra azzal a megjegyzéssel, hogy ott „kompromittáltak” hivatalnokoskodnak.88 Szilágyi Ferenc, a Kolozsvári Református Kollégium történelemtanára — szolgálatait a kormánynak felajánlva — az 1849. november 15- től 1852 végéig megjelent félhivatalos Magyar Hírlaphoz szegődött, majd ennek jogutódját, a Budapesti Hírlap című hivatalos kormánylapot 1853 januárjától I860, decemberi megszűnéséig szerkesztette.89 1850-ben megkísérelt átkerülni a politikai közigazgatásba.90 Markovics László, 1848-ban a magyar minisztérium tanácsosa, 1850-ben felvételét kérte a bécsi kultuszminisztérium Magyarország vallási ügyeiért felelős osztályába.91 Bach belügyminiszterségének utolsó évében, 1859-ben, a telekkönyvi igazgatóság pesti körzetében alkalmazott biztosok és tollnokok névjegyzéke többségében magyar neveket tartalmazott.92 680
