Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT pályázódra hivatkozva.73 A jogi és pénzügyi közigazgatás illetékesei is ragaszkodtak a politikai megítélés szempontjához.74 73 MNL OL D 2, 29. d., III. B. 1., 1858: 6930/45 (márc. 15./16.). Bach előterjesztése Ferenc József császárhoz. Becs, 1858. márc. 10. 74 MNL OLD 2, 2. d., III. A. 2. (1850-1851); 32. d. (1850-1851, 1854); D 46, 114-116. d. (1853- 1854); 123. d. (1853); 127. d. (1854). 75 MNL OLD 2, 2. d., III. A. 2. (1850-1851); 32. d. (1850-1851, 1854); D 46, 116. d. (1854); 123. d. (1853); 127. d. (1854). 76 MNL OLD 46, 116. d., 1854: 9772/1998. 77 MNL OLD 46, 111. d., 1853: 22929/8399. Lásd a 24. jegyz. 78 OStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv [Házi, Udvari és Állami Levéltár], Kabinettsarchiv, Reichsrat, Organisierungskommission (a továbbiakban: HHStA RR OK), 7. d., 1853: 194 (aug. 30.). Ferenc József császár legfelsőbb határozata. Bées, 1853. aug. 25.; „Circulandum an sämmtliche Mitglieder der Organisierungscommission mit Ausnahme des Justizministers”. Bées, 1853. aug. 31. Előzetes iratok: uo., 5. d., 1853: 125 (jún. 19.). Az uralkodó iránti hűséget azonban nemcsak magyar hivatalviselőktől vártak el. Az 1850-es években alaposan szemügyre vették a nem magyar álláskeresők politikai világnézetét is.75 Ebben a körben megesett az is, hogy a politikai szempontot alárendelték a szakmainak. Például 1854-ben Carl Stiffről, a debreceni főügyészség irodistájáról feljegyezték, hogy kiváló képességekkel rendelkezett. Ezért „tekintettel a forradalomban való csekély részvételére” elnéző bánásmóddal „számolhatott”.76 Külhoniak és belhoniak a császári állam magyarországi szolgálatában A személyzeti politika a végleges rendezés éveiben minden ágazatában és szintjén fokozta erőfeszítéseit. Albrecht főherceg kiemelt figyelmet fordított az igazságszolgáltatásra, amint ezt a más koronaországokból Magyarországra rendelt igazságügyi tisztviselőknek szóló - fentebb idézett - utasítása, az 1853. november 27-én Budán, „az új törvények és az új eljárási formák gyakorlati bevezetésében való segédkezés és közreműködés” tárgyában kelt útmutatója tanúsítja.77 Három hónappal korábban a Birodalmi Tanács megvitatta az igazságügyi minisztériumban kezdeményezett, a pénzügyminisztériumban támogatott, végül a császár 1853. augusztus 25-i legfelsőbb határozatával szentesített azon tervet, hogy a német-osztrák koronaországokból „igazságügyi közhivatalnokokat” rendeljenek ki az eperjesi, pesti, soproni és debreceni „ideiglenes” kerületi bírósághoz, „az új törvények alkalmazásában való segédkezés és oktatás céljából”.78 Magyarország katonai és polgári kormányzója és a Birodalmi Tanács egyetértett abban, hogy a császári állam általános boldogító szándékának a Magyarországra kiterjesztendő osztrák jogszabályok révén a társadalomra is hatnia kellett. „A nagy tömeg, 678
