Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
KÉNYSZERHALADÁS intézkedések 1849-es kezdetétől megvizsgálták a jelentkezők „megbízhatóságát, üzleti jártasságát és eszmei feddhetetlenségét” is.66 Megtörtént, hogy egyeseket eltávolítottak hivatali tisztségükből — de lehetőség volt a „magyar forradalmi időben kompromittálódott”67 személyek újbóli kinevezésére is. Tehát egy köztisztviselői állás odaítéléséért sor kerülhetett politikai rehabilitációra is. Miután 1853-ban újrafogalmazták a magyarországi helytartósági osztályok hivatalainak és a vármegyei hatóságok álláshirdetéseit, az 1848-1849-es tartózkodási helyek és tevékenységek bizonyítási kötelezettsége változatlanul fontos elvárás maradt.68 Akadtak olyanok is, akik pályázataikban azzal büszkélkedtek, hogy annak idején az „igaz ügyet” szolgálták.69 A kormányzóság 1853-1854-ben a korábbi helytartóság állandó orvosi bizottságának tagjait, akiket még Geringer báró javaslatára a belügyminisztérium jelölt ki, a rendőrséggel ellenőriztette.70 1854 tavaszán a magyarországi kerületek orvostanácsosi állásainak betöltésére összeállított névtáblázatok egyik rovata az „1848-1849. évi magatartás” címet viselte.71 Egy katona foglalkoztatását, illetve újraalkalmazását vagy polgári szolgálatba való áthelyezését megkönnyítette, ha 1848—1849-ben „a német parancsot használta a csapatoknál”, vagy ha visszautasította a magyar katonai szerv kitüntetését.72 Bach belügyminiszter hivatali idejének vége felé — uralkodói jóváhagyással — elutasított egy továbbfoglalkoztatási kérelmet, mégpedig az illető 1848-1849- es viselkedésére, valamint elegendő más, „teljesen kifogástalan és megbízható „Ungarn” (a továbbiakban: O 142) 5. doboz, III., 1859: 14041. Gróf Nádasdy Ferenc igazságügyi miniszter levele Ferenc József császárhoz. Becs, 1859. okt. 16. 66 MNL OL D 55, 523. cs., 1849: 6015. A politikai hivatal átirata a járási hivatalhoz. Steinitz, 1849. okt. 29. 67 Mint Pétery Mátyás, 1848-1849-ben a Honvédelmi Minisztérium tanácsosa, majd osztályvezetője. - E Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 583.; Bona Gábor annyit közöl róla, hogy a szabadságharc után hadbíróság elé állították, de 1851-ben felmentették. - Bona. Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. átdolg., jav. kiad. Bp. 2000. 570. A levéltári források viszont az évtized elején ideiglenes adószedőként említik, amely állásból 1853- ban elbocsátották. Alkalmazását 1850-ben Geringer báró biztossága idején engedélyezte a kultusz- és a belügyminisztérium, tekintettel arra, hogy 1848 júliusában, állami szolgálatának kezdetén, a magyar kormány még lojális volt a bécsi udvarhoz. — MNL OL D 2, 3. d., III. A. 2., 1853 (szám nélkül). A pénzügyminisztérium átirata a belügyminisztériumhoz. Bécs, 1853. szept. 23. Előző irat: uo. 2. d., 1850: 21856/2274 (okt. 2./7.). 68 MNL OL D 46, 123. d., 1853: 9142/2883. Gróf Zichy Hermann jelentése Albrecht főherceghez. Nagyvárad, 1853. máj. 19. 69 MNL OL D 2, 3. d., III. A. 2., 1853: 7192/191 (1852. nov. 9./1853. márc. 9.). 70 MNL OL D 46, 127. d., 1854: 181 ad 2814/548. Geringer jelentése Bachhoz. Buda, 1851. dec. 18. További példák: uo. 1854: 18885/3517 ad 2814/548. 71 MNL OL D 46, 127. d., 1854: 6077 ad 2814/548. „Vorschlagstabelle für die Medicinal-Rathsstellen in Ungarn”. Buda, 1854. máj. 72 MNL OL D 2, 29. d., III. B. 1., 1853: 25951/1824 (szept. 29./okt. 6.). Jacob von Parrot jelentése Bachhoz. Buda, 1853. szept. 29. 677
