Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT tartományi kormányzat I. Ferenc József császár nevében I860 őszéig felfüggesztette Magyarország szuverenitását.8 8 Zsolt K Lengyel: Österreichischer Neoabsolutismus in Ungarn. Grundlinien, Probleme und Perspektiven der historischen Forschung über die Bach-Ara. Südost-Forschungen 56. (1997) 213-278., itt 217-220. A népességhez és területhez lásd Deák, A.: From Habsburg Neo-Absolutism to the Compromise i. m. 592, 604.; Waltraud Heindl: Bürokratie und Verwaltung im österreichischen Neoabsolutismus. Österreichische Osthefte 22. (1980) 231-265., itt 251. A kerületi beosztáshoz 43 vármegyével és 243 járással lásd Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965. 321-339. A járások száma: Benedek G.: Ciszlajtániai tisztviselők i. m. 63. 9 Österreichisches Staatsarchiv [Osztrák Állami Levéltár] (a továbbiakban: ÖStA), Allgemeines Verwaltungsarchiv [Általános Közigazgatási Levéltár], Ministerium des Innern, Präsidium/Varia (a továbbiakban: AVA MI Präs.) 4, 236. doboz, 1849: 4022. Alexander Bach (?) aláíratlan jelentés-fogalmazványa Karl Geringer Freiherr von Oedenberg teljhatalmú császári polgári biztos 1849. jún. 2-i kinevezési irataiban. Bécs, 1849. jún. 4. A tanulmányban idézett eredeti német nyelvű szövegeket a szerző fordította magyarra. 10 ÖStAAVAMI Präs. 4, 236. d., 1850: 623. Geringer jelentése Bachhoz. Pest, 1850. jan. 28. 11 Uo. 12 Karl Freiherr von Czoernig: Oesterreich’s Neugestaltung 1848-1858. Stuttgart-Augsburg 1858. 13 Harm-Hinrich Brandt: Verwaltung als Verfassung - Verwaltung und Verfassung? Zum historischen Ort des „Neoabsolutismus” in der Geschichte Österreichs. In: Der österreichische Neoabsolutismus Bécs 1849 második felében — saját állítása szerint — „Magyarország szokásainak és hagyományainak lehető legkíméletesebb tiszteletben tartásával” kezdte felépíteni az „új államrend”-et.9 A polgári ügyek teljhatalmú császári biztosa az újonnan hozott intézkedéseket a cári Oroszország fegyveres segítségével legyőzött királyság „jólét”-ének10 biztosítékaként értelmezte. Azon ősztől a központi kormány és az alárendelt magyarországi hatóságok egyrészt arra törekedtek, hogy a birodalom magyarországi szervezésébe bevonjanak más koronaországokból származó köztisztviselőket is. Másrészt azt akarták „tényekkel megcáfolni”, hogy az „úgynevezett idegen köztisztviselők előnyben részesülnek”.11 A császári állam hármas tagoltságú szervezetének élén az egyszemélyes törvényhozói hatalommal felruházott uralkodó állt, aki az 1851-ben Carl Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau elnökletével létrehozott Birodalmi Tanácsra támaszkodott. A következő szinten tevékenykedett a központi kormányzat az egyes minisztériumokkal. Az emezeknek alárendelt harmadik pillér, a közigazgatás, Magyarországon is a politikai, a jogi és a pénzügyi ágazatból állt össze. Az uralkodó, a kormány és a közigazgatás hierarchikus viszonyrendszerében dőltek el a modernizáció elvei és megvalósítási módozatai, és zajlott a Habsburg Monarchia „újjászervezése”,12 amelynek célja a forradalmakban felbomlott összbirodalmi egység visszaállítása és fenntartása volt. A dinasztikus eszme szolgálata a tekintélyelvű államban azonban nemcsak új, hanem az előzőekhez képest magasabb rendű struktúrák kialakítását is megkövetelte. Legkésőbb az 1851. évi szilveszteri pátens életbe lépése után a felfüggesztett alkotmány helyébe — az 1860-as októberi diploma kibocsátásáig - a köztisztviselői kar szabályzatrendszere került.13 668
