Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER Karácsony Sándor vették bérbe. Másrészt olyan utasítást fogalmazott meg, hogy Debrecenen kívül a hajdú és jász városok lakosait is harmincadolni szükséges.95 95 A Gazdasági Tanács utasítása. Homonna, 1710. júl. 19. In: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban II. Közreadja Bánkúti Imre. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2.) Bp. 1996. 826. 96 MNL OL P 396 1. Nr. 8263. A nyolc hajdúváros levele Károlyi Sándornak. Böszörmény, 1710. szept. 18. 97 „[...] Debreczen ilyenné lőtt Keczkemét hirös Czegléd egy regiment vala bellölle miolta behódolt. [...] illyenek lesznek az hajdúváros fele, mihent ezektül példát vesznek.” - MNL OL G 15 1. 1 Caps. G. Fase. 218. p. 134. Károlyi Sándor levele II. Rákóczi Ferencnek. Bakra, 1710. nov. 22. 98 MNL OL P 396 1. Nr. 8488. Pálffy János levele a hét hajdúvárosnak. Pest, 1710. nov. 20.; II. Rákóczi Ferenc levele Károlyi Sándornak. Munkács, 1710. nov. 23. In: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára II. Függelék: II. Rákóczi Ferenc kiadatlan levelei Károlyi Sándorhoz 1708-1711. Közzétette, bev., jegyz. Lukinich Imre. (Archivum Rákóczianum. I. oszt., XII.) Bp. 1935. 548-549.; Bene Regi - A király javára. Ebergényi László császári altábornagy szerepe a szatmári békekötésben. Ebergényi László válogatott levelei és Bivolínyi István töredék naplója (1710-1711). (Rákóczi Források). A levelezést s. a. r., bev., mutatókat összeáll. Mészáros Kálmán. A latin nyelvű naplót ford., jegyz. Bánkúti Imre. Bp. 2010. 333. 99 Bene Regi i. m. 328-329. A szabadságharc ügye napról napra nehezebbnek tűnt, a kuruc seregek visszaszorultak, az ellenőrzésük alatt álló terület folyamatosan zsugorodott. Az 1710. január 22-én lezajlott romhányi csata minden kétséget eloszlatott afelől, hogy a császári haderő fokozatosan fel fogja őrölni az ellenállást. Az évek óta dühöngő pestis számolatlanul és egyre nagyobb területen szedte áldozatait, végül a hajdúvárosokat is elérte. A pandémia mellett megjelenő közvetlen fizikai fenyegetettség miatt a váradi vár parancsnoka már a meghódolást követelte a hajdúktól. A hajdúvárosok - a városok védelmének fokozása érdekében - Károlyihoz fordultak segítségért, azt kérve, hogy vezényeljék haza az ezredet vagy küldjenek más csapatokat a környékre. Azt akarták, hogy Szoboszlót - amit a váradi császáriak és a rácok is könnyedén elértek — Szabolcs és Bihar vármegyék kirendelésével szintén erősítse meg. Ebben a levélben arra is kérték Károlyit, hogy a soron következő, a városok követeinek részvételével zajló gyűlésen vegye pártfogásába ügyüket, és érje el a természetbeni beszolgáltatás alóli mentességüket, hiszen nem tudnak egyszerre hadba vonulni és hadiszolgáltatást teljesíteni.96 Károlyi jól látta a veszélyt, hogy az előrenyomuló császáriak nem ütköznek komoly ellenállásba, így Kecskemét és Cegléd hamarosan behódol, és ugyanezt cselekszi majd Debrecen és a hajdúvárosok is.97 A Károlyi által felvázolt lehetőségek a realitást tükrözték, hiszen Pálffy János már november végén többször magához hívatta a hajdúvárosok követeit, akik azonban húzták az időt, miközben jól tudták, hogy a császári tábornok fenyegetése nem alaptalan, és nagyon rosszul járhatnak, ha még tovább kéretik magukat.98 Ennek ellenére nem cselekedhettek, mivel Halász Péter katonáival Szoboszló környékén táborozott szoros felügyelet alatt tartva a hajdúságot.99 A császári csapatok vontatott előrenyomulása a Hortobágyon keresztül Nádudvart érintve haladt Szoboszló felé, 660
