Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
A SZABOLCSI HAJDÚVÁROSOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN sok Szabó Györgyöt és Medgyesi Mihályt küldték követként a gyűlésre, amely 10 145 forint adót, valamint 422 2/4 köböl gabonát, 845 köböl abrakot és 169 mázsa húst rótt ki a hajdúságra.88 A korábbi példák alapján sejteni lehetett, hogy az országgyűlés határozatainak végrehajtása nem lesz zökkenőmentes. Még az előző évek adókivetéséből is jelentős összeggel tartoztak, az újabb mennyiség csak az adósság görgetését jelenthette. Ezért is kellett elutasítaniuk Sennyei Ferenc kérését, hogy az ezredének ellátást biztosítsanak a városok. Tisztelettel jelezték az ezredesnek, hogy nem tudják teljesíteni a kívánságát, mert a saját regimentjük felszerelése is gondot jelent számukra, amelyről mind Bercsényit, mind Károlyit tájékoztatták.89 88 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 257. Jegyzőkönyv, 1709. jan. 9-i bejegyzés; RáczL: A hajdúk i. m. 180.; Sillye G.: Hajdumegye i. m. 54. 89 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 255. Jegyzőkönyv, 1708. nov. 29-i bejegyzés. 90 MNL OL G 19 IL2.d föl. 125-126. Debrecen folyamodványa II. Rákóczi Ferenchez, d. n. 91 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 277. Jegyzőkönyv, 1709. febr. 9-i bejegyzés; MNL OL P 396 1. Nr. 7370. A nyolc hajdúváros levele Károlyi Sándornak. Hadház, 1709. febr. 9. 92 MNL HBVL V.301.b Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek, Hajdúnánás Város Közgyűlésének iratai, Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V.301.b) 25. d. Debrecen város bírájának és tanácsának levele Nánás hadnagyának és tanácsának. Debrecen, 1709. okt. 29. 93 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 103. Jegyzőkönyv, 1709. okt. 17-i bejegyzés; Sillye G.: Hajdumegye i. m. 56. 94 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 114. 1709. nov. 26-i bejegyzés. A nehézségek ellenére a hajdúvárosoknak maradt annyi ereje és ideje, hogy Debrecennel újra összekülönbözzenek. A harmincadfizetés kérdése került újra terítékre. Hiába rendelkezett mindkét fél a fejedelem által megerősített kiváltsággal ezen a téren, kölcsönösen visszaéltek egymás kárára a hatalmukkal. A debreceniek panasza szerint törvénytelen, hogy a böszörményiek minden cívis áruján harmincadot vesznek, mert ellentmond minden jogszokásnak.90 A Károlyi Sándornak szóló válaszában a hajdúvárosok közössége pedig többszáz éves jogaikra hivatkozva állította, hogy az ő vámszedése jogos. Ezenfelül a debreceniek szintén megvámoltak minden Debrecenbe érkező hajdúszekeret 2—2 polturát fizettetve a belépésért.91 A kedélyek továbbra sem csillapodtak, ezért Debrecen fenyegető hangú levelet küldött a hajdúvárosoknak, hogy a cívisek szabad kereskedelmének korlátozása, továbbá a nemrég elkövetett újabb sérelem — deszkákat vettek el Váczi Györgytől - miatt magasabb szintre viszik az ügyet.92 Emellett a debreceni és a tokaji harmincadosok a hajdúvárosi szekerek megvámolására készültek.93 Az egymásnak feszülő felek nem tudták rendezni a nézeteltérést, ezért a konfliktus lezárása érdekében Kassára rendelték képviselőiket.94 A viszálykodáson végül mindkét fél vesztett, egyrészt mert a Gazdasági Tanács 1710 júliusában tudatta, hogy a Duna-Tisza közi és a tiszántúli harmincadokat Lónyay Ferenc és 659
