Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
TÓTH KATA Brâncoveanut kérte meg, biztosítson juhainak telelőhelyet, ugyanis Havasalföldre hajtaná őket „szénadrágaságának okáért”. A vajda „ugyan ottan” rendelt Telekinek telelőhelyet „a hol volt”, ugyanis „ugyan ott elegendő élés vagyon”.75 Ezek szerint nem ez lett volna az első eset, hogy Teleki a Kárpátokon túl teleltette jószágait. Az 1686-os nyár pedig valóban szokatlanul száraz és forró volt, ami kedvezőtlenül hathatott a szénatermésre.76 Emellett a Szent Liga folyamatban lévő háborúja is alakíthatta a széna árának mozgását. A kis jégkorszakra jellemző szeszélyes időjárási jelenségek tehát jelentősen serkenthették az erdélyieket nyájaik Havasalföldön való teleltetésére. Ugyan az éghajlat változása csak kis mértékben befolyásolta a rövid távú penduláris transzhumálást és a nyári havasi legeltetést, de nagyobb mértékben ösztönözte a hosszú távú transzhumálás elterjedését a téli legelők keresése céljából. 75 Documente privitoare la istoria Ardealului i. m. XI. 243-244. 76 Martin Stangl- Ulrich Foelsche: Climate History of the Principality of Transylvania during the Maunder Minimum (MM) Years (1645-1715 CE) Reconstructed from German Language Sources. Climate 10. (2022) 66. sz. 7. 77 Sam White: The Climate of Rebellion in the Early Modern Ottoman Empire. New York 2011. 97-98.; 157-158. 78 Török-magyarkori i. m. IV. 69.; White, S.: The Climate i. m. 200. 79 Lásd például Hrizea nagyvornik birtokait Drajna és Stánesti falvakban. - DRH, B. XXVII. 449- 500.; XXVIII. 83-88. Radul Mihalcea Craiovescu a Básca Chiojdului és Búzán folyók felső folyása közötti területet vásárolta fel, valamint a Penteleu havast. - Uo. 776-777.; DRH, B. XXXVII. 112-113. 80 Bogdan Murgescu: Románia si Europa. Acumularea decalajelor economice (1500-2010). Iasi 2010. 44-45.; Mihai Maxim: O istorie a relatiilor româno-otomane, eu documente női din arhivele turce§ti I-II. Bráila2012. I. 107-110. 81 Stefan Olteanu - Constantin Serban: Mestesugurile din Tara Româneascà si Moldova in evul mediu. Bucure§ti 1969. 123., 169-178.; Laurentiu Rádvan: Mestesuguri si orase in Tárile Románé. Aspecte topografice si toponimice. Historia Urbana 30. (2022) 15-29. Az éghajlati tényezők nagy szerepet játszhattak abban is, hogy az oszmánok érdekeltek voltak az erdélyi juhok megvásárlásában: a hosszú, hideg telek ugyanis rendszeresen megtizedelték Anatólia és a Dél-Balkán juhállományát.77 Nem lehet véletlen, hogy a konstantinápolyi követnek, Tholdalagi Mihálynak 1628-ban a már említett fejedelmi utasítás szerint a Portával kellett tárgyalnia a juhkereskedelemről, ugyanis ez az év, akárcsak az 1627-es, különösen hidegnek bizonyult az Oszmán Birodalomban.78 Fontos kiemelni, hogy a havasi legelők iránti kereslet növekedése a havasalföldiek körében is kimutatható.79 Ez azonban nem csak azzal indokolható, hogy az írásbeliség elterjedésének köszönhetően több forrás maradt fenn. A havasalföldi juhtenyésztést ugyanis sokkal nagyobb mértékben meghatározta az Oszmán Birodalommal folytatott juhkereskedelem: a 16. század második felétől kezdve a szultánok rendszeresen igényeltek Havasalföldről meghatározott számú juhot elsősorban Isztambul ellátására.80 Noha nem olyan nagy mértékben, mint az erdélyi szász városokban, de Havasalföldön is fellendült az ipar a 17. században,81 622
