Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
TANULMÁNYOK Tóth Kata ERDÉLYIEK VÁNDORPÁSZTORKODÁSA HAVASALFÖLDÖN A 16-17. SZÁZADBAN Stefan Metes és Veress Endre szinte egyidőben jelentették meg tanulmányaikat az erdélyiek havasalföldi és moldovai legelőhasználatáról.1 Munkájuk súlypontját a 18. század utáni vándorpásztorkodás alkotja, ugyanis a fennmaradt források mindkettejük véleménye szerint csupán ettől a korszaktól kezdve teszik lehetővé a jelenség részletesebb tanulmányozását. Pusztán bevezetésként írnak az erdélyi juhok fejedelemségkori havasalföldi és moldvai legeltetéséről, és példaként olyan forrásokat hoznak fel, melyeket a 19. század végén, illetve a 20. század elején adtak ki.2 Úttörő munkáik óta csak elvétve jelentek meg olyan források, amelyeket ők - a levéltárból vagy más forráskiadásból - ne ismertek volna,3 és azóta sem készült önálló tanulmány a 18. század előtti korszak vándorpásztorkodásáról. Földes László 1982-ben megjelent tanulmánya is csak röviden tárgyalja 1 Stefan Metes: Pastori ardeleni ín Principatele Románé. (Biblioteca Semánátorului 111-113.) Arad 1925; Andrei Veress: Pástoritul ardelenilor ín Moldova si Tara Româneasca (pânà la 1821). In: Analele Academiei Române. Memoriile Sectiunii Istorice. Seria III. 7. Bucure§ti 1927. 127-230. Veress állítása szerint Metes műve azután jelent meg, miután ő már átadta a kéziratát a kiadónak - ennek ellenére alkalomadtán hivatkozik rá. - Uo. 141., illetve 135., 200. Veress a tanulmányát 1928-ban magyarul is megjelentette, de hivatkozások nélkül. - Veress Endre: Erdélyiek legeltetése Moldva-Havasalföldjén. Magyar Gazdák Szemléje 33. (1928) 162-178., 209-228., 289-308. Az első történész, aki a Kárpátokon átívelő vándorpásztorkodással foglalkozott, Nicolae Iorga volt. Igaz, ő is csak a 17. század második felétől kezdődő időszakban élt barcasági parasztokról közölt adatokat. - Nicolae Iorga: Brasovul si romîni. Serisori si lámuriri. Bucuresti 1905. 355-392. 2 Török-magyarkori történelmi emlékek. Első osztály. Okmánytár I-IX. Szerk. Szilárdy Áron - Szilágyi Sándor. Pest 1869. IV; II. Rákóczi György diplomacziai összeköttetéseihez (Monumenta Hungáriáé Historica: Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Diplomataria XXIII). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1874; Erdélyi országgyűlési emlékek (Monumenta comitialia regni Transylvaniae) 1540-1699 (a továbbiakban: EOE), I-XXL Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898; Documente privitoare la istoria românilor culese de Eudoxiu Hurmuzaki I-XIX. Ed. Eudoxiu de Hurmuzaki - Nicolae Densusianu - Nicolae Iorga. Bucuresti 1887-1915; Iorga, N: Brasovul si romîni i. m.; Uő: Acte románesti din Ardeal privitoare ín cea mai mare parte la legáturile Secuilor eu Moldova. Buletinul Comisiei istorice a Romániei 2. (1916) 179-272. 1970-ben kiadták a fogarasi urbáriumokat is, melyekre Metes és Veress még mint levéltári anyagra hivatkozott: Urbariile Tárii Fágárasului I-II. Ed. David Prodan. Bucuresti 1970. 3 Veress az 1927-es cikkében még nem hivatkozik azokra a vándorpásztorkodásról szóló forrásokra, melyeket ő csak a 1930-as években jelentetett meg. - Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei §i Tárii Româneçti. Acte si serisori I-XL Ed. Andrei Veress. Bucuresti 1929-1939. További újabb források csupán elszórva jelentek meg: Sterie Stinghe: Din trecutul Românilor din Schei. Gazeta Transilvaniei, 1937. február 18. 2.; Costin Fenesan: Doua acte domnesti privind pástorii ardeleni ín Tara Româneasca. In: Sub semnul lui Clio. Omagiu Acad. Prof. Stefan Pascu. Cluj 1974. 109-114.; Acta et epistolae. Transilvania in relatiile cu Moldova si Tara Româneasca (sec. XVII). Ed. Susana Andea - Avram Andea. Cluj-Napoca 2016. 609 SZÁZADOK 158. (2024) 4. SZ. 609-638.
