Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bencsik Péter: Demarkációs vonaltól államhatárig. A határ menti társadalom és konfliktusai az 1920-as években (Nagy Adrienn)
TÖRTÉNETI IRODALOM rülményes és időigényes volt, így egyesek ezek nélkül is útnak indultak. Utóbbi azért is volt megszokott gyakorlat, mivel az addig jórészt határtapasztalat nélkül élő embereknek - főként sürgős esetben - meg sem fordult a fejében, hogy a határ átlépéséhez „holmi igazolvány” (42.) kiváltására is szükség van. Egyszerűen tették, amit korábban is: mezei utakon átsétáltak a szomszéd faluba, mit sem tudva arról, hogy ez már illegális. A Földművelők nehezített pályán címet viselő negyedik fejezet a kisebb határszéli forgalom kiépítésére, újjászerveződésére, fenntartására, illetve mértékére vonatkozóan tesz megállapításokat, kiemelten kezelve a kettősbirtokosság intézményét. A szerző ezzel összefüggésben demonstrálja azon birtokosok hétköznapi nehézségeit, akiknek földjük megművelése, vagyis megélhetésük érdekében határt „kellett” sérteniük, amíg a határszéli úti igazolványok bevezetése, illetve a kishatárforgalom hosszasan elhúzódó rendezése (az 1920-as évek második felében) nem könnyített helyzetükön. A munka ötödik és hatodik fejezete - Magán-külkereskedelem és Jogi esetek címmel - az 1920- as évekbeli Magyarország valamennyi határvonalán intenzíven folyó csempészetről, illetve annak jogi hátteréről ad áttekintést, szemléltetve a feketézés motivációit, általános és egyedi jelenségeit, illetve egy-egy esetre fókuszálva a csempészek ellen indított hatósági eljárások fonákságait. A szerző plasztikusan példázza a korabeli jogalkotás és -értelmezés kaotikusságát, az ítélkezési illetékességek zűrzavarát, illetve ebből adódóan a hatósági ítéletek - személyes elfogultságot sem nélkülöző - kavalkádját. Továbbá demonstrálja a kiszabott büntetési tételeknek a jogsértéstől (okmány nélküli rokonlátogatás, kettősbirtokos határsértés vagy csempészet), az adott határszakasztól (román, csehszlovák, osztrák) és az ítélkező hatóságtól - az uzsorabíróság jogi szakszerűségétől, a (fő)szolgabírák személyétől, hozzáállásától (néhol megengedő/elnéző, máshol nyers, esetleg bosszúszomjas bürokrata) - is függő viszonylagosságát, következetlenségét. Ehhez kapcsolódóan a kötet továbbgondolásra érdemes módon felveti, hogy 1945 után a jogrend torzulása vajon valóban csak szovjet import révén ment végbe, vagy esetleg „nemzeti hagyományokra” is épült. A hetedik - Fegyverdörgés békeidőben című - fejezet a határ mentén mindennapossá váló erőszakot mutatja be. Magyarország és a vele határos kisantant országok (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) feszült viszonyával összefüggésben megismerhetjük a határőrizeti szervek és a lakosság, valamint a szomszédos hatóságok egymás közötti összetűzéseit, fegyveres konfliktusait: a szóváltásoktól az átlövéseken keresztül egészen a halálos sebesülésekig. A fejezet nyomon követi azt is, hogy milyen diplomáciai lépések követ(het)ték az egyes határincidenseket. A kötet összegző és egyben záróegysége — a Territorializálódás címet viselő nyolcadik fejezet - arra keresi a választ, hogy a részleteiben tárgyalt folyamatok együttese miként alakította Magyarország és a határ menti társadalom történelmét. Vagyis a határok megszilárdulása és azok szigorú ellenőrzés alatt tartása (a territorializálódás) mennyire volt államérdek, nemzeti érdek vagy épp lakossági érdek. Továbbá ezen - a háborús évek előrehaladtával fokozódó, makroszinten irányított - kontrollfolyamatot miként írta aztán felül a végcélért, vagyis a deterritorializálódásért tett erőfeszítés, a határon inneni és túli kapcsolatok fenntartása. Összességében a kötet - azon túl, hogy példák tucatjaival cáfolja a „mindent elválasztó határ” nemzeti szinteken túlhangsúlyozott képzetét - tartalmas válaszokat ad azon kérdésekre, hogy miként fogadták, illetve alakították az eseményeket a hétköznapi emberek emóciói, valamint a helyi érdekek. Mit kezdett, illetve miként tudott megbarátkozni a határsávba kerülő lakosság a határnélküliséget felváltó, újonnan megtapasztalt határélménnyel? Melyek voltak a száz évvel korábbi határhúzás helyi, hétköznapok szintjén is érzékelhető - eddig kevéssé hangsúlyozott - társadalmi-gazdasági következményei? A kismonográfia jegyzetapparátusából kitűnik, hogy a szerző széles forrásbázisra építette megállapításait. Kutatása elsődlegesen az országos és megyei gyűjtőkörű archívumok, levéltárak iratanyagára, korabeli sajtóforrásokra, il595
