Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bencsik Péter: Demarkációs vonaltól államhatárig. A határ menti társadalom és konfliktusai az 1920-as években (Nagy Adrienn)
TÖRTÉNETI IRODALOM Bencsik Péter DEMARKÁCIÓS VONALTÓL ÁLLAMHATÁRIG A határ menti társadalom és konfliktusai az 1920-as években (Magyar történelmi emlékek. Értekezések. Trianon-dokumentumok és -tanulmányok 11.) ELKH BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2022. 155 oldal Bencsik Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense, a Trianon 100, valamint az MTA—SZTE—ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tagja, témafelelőse nem első alkalommal foglalkozik a(z) (állam)határok, határátlépések és határsértések politika-, jog- és diplomáciatörténetével, a territorializálódás, a határ menti kapcsolattartás és konfliktusok kérdésével, körülményeivel. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének gondozásában, 2022-ben megjelent munkája tehát nem előzmények nélküli, de mégis hiánypótló munka. Bencsik korábbi - magyar, illetve idegen nyelvű - publikációi korszakokon átívelő képet festettek a kelet-közép-európai határrezsimek sajátosságairól, mintegy előkészítve jelen kötet megszületését, vagyis Trianon helyi hatásainak, az új határ menti területek sorsának komparatisztikai célú tanulmányozását. Bencsik Péter Demarkációs vonaltól államhatárig című kötetének nyíltan vállalt célja, hogy - a klasszikus nézőpontokon túllépve - a békeszerződés szocioökonómiai következményeire fókuszálva, a hétköznapok szintjén, mikro történeti jelleggel mutassa be a trianoni határ mellett élt emberek történeteit, a határ (on) -lét individuális tapasztalatait. Vizsgálva azon változásokat, fordulatokat és körülményeket, melyeket az új határok teremtettek, és amelyek - egyéb feltételekkel kiegészülve - mélységében formálták át a több ezer kilométeres trianoni határ menti társadalom mindennapjait és mobilitási lehetőségeit. A váratlanul és újonnan létrejött határélményhez mint realitáshoz való kényszerű alkalmazkodás (vagy épp az ellene való lázadás) ugyanis felülírta a helyi közösségek addigi, jól megszokott életmódját, gazdasági, rokoni és egyéb kapcsolatait, határjárási stratégiáit. A kismonográfia címadását - s ezzel a szerzői koncepciót is - szemügyre véve elmondhatjuk, hogy az egy olyan folyamatra utal, amelynek kiindulópontját az ideiglenesnek (és felülvizsgálhatónak) tekintett demarkációs vonalak, végpontját pedig a szilárdnak, illetve állandó (leküzdendő) akadálynak is vélt államhatár jelenti. A kötet tehát egyértelműen a határhelyzetet emeli konstrukciós erővé, egyrészt szemléltetve, hogy a határ önmagában nem értelmezhető, mivel létrejötte két egymás melletti vagy egymással szemben álló terület (határvidék), valamint az ott élők és a határt birtoklók (államok) közötti konfrontáció, illetve folytonossági hiány (törésvonal) eredménye. Másrészt hangsúlyozva, hogy a határok nyitottabbá vagy zártabbá válásában - az állami/hatósági törekvéseken túl - kiemelt szerepe van a (tudományos szinteken eddig kevesebb figyelmet kapó) lokális közösségeknek, helyesebben az (alcímben is kiemelt) határ menti társadalom konfliktusainak, a helyi lakosság alkalmazkodóképességének és pragmatizmusának, a határon átnyúló kapcsolati tőke kihasználásának, illetve a helyiek (politikai akaratot is felülíró) túlélési és megélhetési ösztönének is. A könyv szerkezetileg nyolc tematikus fejezetre — illetve ezeken belül további kisebb alfejezetekre - oszlik. Koncepcióját tekintve a szerző a mikro- és a mezoszint, vagyis a határ menti lakosság és a határőrizeti feladatokat ellátó hatóságok/rendvédelmi szervek közötti ellentétekre, a főbb összeütközési pontokra fókuszál. Bencsik - megkönnyítve az olvasó dolgát - a fejezetek végén egy-egy összegzést, kitekintést is közöl, melyekben kiemeli az adott szakasz tényanyagát, vezérgondolatait. 593 SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 593-596.
