Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON KAPCSOLÓDÁSOK Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető) Aligha van olyan történész, aki tagadná, hogy kutatása tárgyát érdemes annak tágabb kontextusában vizsgálni. Legtöbben valószínűleg azzal is egyetértenek, hogy a különböző vizsgált egységek — mint régiók, államok, nemzetek vagy éppen civilizációk - közötti kapcsolatok tanulmányozása is fontos feladat. Ennek megfelelően gyakran felmerül az igény, hogy a történeti elemzés tekintsen túl az országhatárokon, mivel a múlt bemutatása csak így lehet teljes és szakszerű.1 1 Erre átfogóan: Charles S. Maier: Consigning the Twentieth Century to History: Alternative Narratives for the Modern Era. American Historical Review 105. (2000) 807-831. 2 Az egyes ágak sajátosságaira lásd pl.: Antoon van den Braembussche: Historical Explanation and Comparative Method: Towards a Theory of the History of Society. History and Theory 28. (1989) 2-24.; Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem. Bp. 2018. 99-136.; Pierre-Yves Saunier: Transnational History. Houndmills, Basingstoke-New York 2013; Matthias Middell: Kulturtransfer und Historische Komparatistik - Thesen zu ihrem Verhältnis. Comparativ 10. (2000) 1. sz. 7-41.; Rethinking Civilizational Analysis. Eds. Said Arjomand - Edward A. Tiryakian. (SAGE Studies in International Sociology 52.) London 2004; Immanuel Wallerstein: World-Systems Analysis: An Intro duction. Durham 2004; James Belieb — John Darwin — Chris Wickham: Introduction: the Prospect of Global History. In: The Prospect of Global History. Eds. James Belich et al. Oxford 2016. 3-22.; Globalization and Global History. Eds. Barry Gills — William R. Thompson. London—New York 2006; Mindazonáltal az ilyen célok megvalósítása nem lebecsülendő nehézségekkel jár a történész számára: minden újabb egység és szempont bevonása a kutatásba további források feltárását teszi szükségessé, átfogóbb ismeretek megszerzése iránt támaszt igényt, növeli az érvelés komplexitását, s ezzel együtt módszertani kihívásokat is jelent. Azonban nem vagyunk eszköztelenek. A történettudományban kialakultak olyan hasznos módszerek és megközelítések, amelyek az említett feladat — vagyis az állam és más politikai alakulatok határain túlmutató elemzés — megvalósítását szolgálják. Mi több, a nemzetközi történettudomány utolsó száz évének egyik legmarkánsabb fejlődési tendenciája éppen ez: újabb és újabb módszertani és tematikai innovációkkal gyarapítja eszköztárát, hogy tárgyát minél átfogóbb módon tudja vizsgálni. Ennek eredményeként a történelem új megközelítései, a történetírás új ágai születtek meg és terjedtek el, s ez a folyamat ma is tart. Ezen irányzatok közé tartozik az összehasonlító történetírás, a relációs történelem, a nemzetközi kapcsolatok története, a transznacionális történelem, a civilizációk vizsgálata, a világrendszer-elmélet, a globális történelem, a globalizáció története, a világtörténelem, a big history, s a sor még folytatható lenne.2 5 SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 5-14.
