Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere (Czáboczky Szabolcs)
TÖRTÉNETI IRODALOM A per főszereplői egyik részről a Kára nembeli Vasvári (vagy Paszabi) nemesek voltak, akik 1364-ben olyan birtokokat (a környéken található három Megyerből kettőt, valamint Rádot) kértek adományul I. Lajostól, amelyeken a régi királyi megye népelemei, azaz várjobbágyok éltek. Az ügybe további környékbeli nemesek, a Péc nembeli Ibrányiak is belekeveredtek. A státuszper három „felvonásban” zajlott. 1364 és 1366 között Vasvári Miklós alpohárnokmester Rádot és Hárommegyert kérte adományként az uralkodótól arra hivatkozva, hogy azokat csupán szolgáltató várnépek lakják. És habár az érintett vasmegyeri és rádi várjobbágyok váltig bizonygatták nemes várjobbágy létüket, az országbíró végül aVasváriaknak adott igazat, akiket a leleszi konvent révén be is vezettetett az érintett birtokokba. A per második, aVasváriak további birtokszerzését célzó, 1371-1373 között zajló szakasza eredménytelenül végződött. 1377-ben azonban a Vasmegyeriek (és velük együtt a Gégényiek), valamint a Rádiak szintén jogi úton indítottak ellentámadást a Vasváriakkal (pontosabban Vasvári Fekecs Miklóssal) szemben. Az eljárás végén egy monumentális, több mint 300 nemes által letett földesküvel sikerült nemes várjobbágy státuszukat bizonyítani. Szepesi Jakab országbíró ezután megerősítette a felpereseket az eddig is kézben tartott megyeri, vasmegyeri és rádi birtokaikban. A döntés következtében az egykori nemes várjobbágyok fényes győzelmet arattak a Vasváriak felett. Ezzel jogi értelemben a nemesi társadalom tagjaivá válhattak, s így élhették tovább mindennapjaikat. Az eseménysor, amelynek forrásadottságai viszonylag kedvezőek, betekintést enged a királyi népek társadalmi átalakulásába, ennek során vívott küzdelmeikbe, egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogilag egységes nemesség és jobbágyság kialakulása hosszú, bonyolult és több szálon futó folyamat volt a 13—14. századi Magyarországon. Világos, hogy az átalakulás megértéséhez további, ehhez hasonló alaposságú esettanulmányokra van szükségünk a jövőben. Az elvárás tehát adott, bár nem lesz egyszerű a műben tapasztalható magas színvonalon teljesíteni. Bízhatunk azonban abban, hogy a kötet jó példával jár majd elöl. A kötet — véleményem szerint — remekül bizonyítja, hogy nincs olyan apró vagy jelentéktelennek tűnő téma, amelyet megfelelő szakértelem, elhivatottság és intuíció mellett ne lehetne úgy feldolgozni és tálalni, hogy az segítséget nyújtson az országos viszonyok jobb megértésében is. A fentiek alapján tehát bátran ajánlom a könyv elolvasását, tanulmányozását, adattárainak lapozgatását a szakmai és nem szakmai közönség számára egyaránt, hiszen társadalomtörténeti, jogtörténeti, levéltártörténeti, genealógiai, valamint történeti földrajzi információk tengerében lubickolhat az, aki veszi a fáradtságot a könyv elolvasásához. Gulyás László Szabolcs Szeghy-Gayer Veronika TOST LÁSZLÓ, KASSA POLGÁRMESTERE Kassai Magyarok Fóruma, Kassa, 2022. 217 oldal Szeghy-Gayer Veronika, a Szlovák Tudományos Akadémia Kassán működő Társadalomtudományi Kutatóintézetének (Spolocenskovednÿ ústav CSPV SAV) munkatársa Tost Lászlóról (1875-1945) írt biográfiája 2022-ben jelent meg a szlovákiai magyar könyvkiadás egyik reményteljes műhelyeként értékelhető Kassai Magyarok Fóruma gondozásában. Ugyanebben az évben Szeghy-Gayer szlovák nyelven is publikálta az életrajzot {László Tost, mestanosta Kosié, Kosice, Fórum Madarov v Kosiciach, 2022), így az érdeklődő kassaiak szlovák ajkú közönségének nem kellett csupán egy, a könyv végére biggyesztett rezümével beérniük, hanem ők is megismerhették SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 59O-592. 590
