Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS az első névtelen lektor lehetett, aki a javított verziót kézbe véve előbb örömmel nyugtázta, hogy „a szerző a túlontúl szókimondó, politikai stb. kijelentéseket következetesen törölte”, majd kérte azt is, hogy a munka elején jelezzék: a „bemutatott jelenségek, folyamatok a hatvanas évek második felében zajlottak, s izgalmas, nehéz átmeneti időszakot jellemeznek”.122 László-Bencsik az újabb szövegoperációt is végrehajtotta123 - ezzel pedig a beteg meg is halt. Ha ugyanis már nem az aktuális valóságot kísérelte meg rögzíteni a szerző, történeti munkát alkotott, nem szociográfiát. 122 Lektori jelentés László-Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című könyvéről (Második, javított változat), n. n. 1972. júl. 24. MNL OL XXIX-I-34-b, 14/2. tétel. 123 „Szinte döbbenetes a változás a négy évvel előttihez [1966-hoz - B. A.] képest” - tette hozzá a munkásfelvétel kapcsán a mű elején. - László-Bencsik S.: Történelem alulnézetben i. m. 12. László-Bencsik végül a brigád 1968-as állapotát dolgozta fel. - Uo. 45. A szerző a másik névtelen lektor elvárásának is igyekezett valamiképpen eleget tenni. Vö. pl. „a mi magatartásaink, viszonyulásaink jórészben még azt a régi bérmunkás mivoltot követik, akaratlanul, öntudatlanul is, sőt, úgy érezzük, hogy reánk még azok az erők vonatkoznak.” - Uo. 70. A Kádár János melletti szimpátia-hitvallásokat is tartalmazó munka (Vö. uo. 318-320.) nem nélkülözi az alkoholizáló munkások és az érdektelen munkáskáderek határozott, valamint a munkáshatalom finom kritikáját sem. Utóbbihoz vö. „Nem azt mondom én, hogy most abban a régi világban él az ember. Az már odavan. Sokat változott, ügyi. De az csak megmaradt, hogy mindenkinek megvan a rangja után való helye.” - Uo. 65. 124 Tóth Gyula tájékoztató jelentése az MSZMP X. Kongresszusa az irodalmi életre vonatkozó határozatainak végrehajtásáról (1974. november 18.) In: Zárt, bizalmas, számozott. II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika, 1962-1979. Dokumentumok. Szerk. Cseh Gergő Bendegúz et al. Bp. 2004. 242. 125 A cenzúra kijátszására hivatott „ezópuszi nyelvhez” lásd Lauk, E. - Sárnál, P. - Shek Bmardic, T: The Protean Nature i. m. 335.; Samantha Sherry: Introduction: New Perspectives on Censorship under Communism. The Slavonic and East European Review 96. (2018) 608. Konklúzió A Magyarország felfedezése sorozat első hat évében született szociográfiák népszerű alkotások voltak, melyek jelentős példányszámban láttak napvilágot, és a korszak meghatározó szépirodalmi-kulturális folyóiratainak (például Alföld, Jelenkor, Kritika, Valóság) hasábjain kerültek a kritika boncasztalára. Mindez természetesen a korabeli nyilvánosság szerkezetével és irányított működésével is összefüggésbe hozható. A pártapparátus - minden konfliktus dacára - érezhető elégedettséggel nyugtázta a sorozatra költött pénz hasznosulását. „E művek számottevően járultak hozzá a korszerű társadalomszemlélet kialakításához, lényeges társadalmi kérdéseink tisztázásához” - fogalmazott Tóth Gyula az MSZMP 1974-es kongresszusán.124 Ez a — nem definiált — „korszerű társadalomszemlélet” azonban csak kéziratok elsüllyesztésével, szerzők (el) üldözésével, illetve szövegcsonkítások árán nyerhetett teret, a „lényeges társadalmi kérdéseket” pedig legfeljebb áttételesen, vagy „ezópuszi nyelven”125 lehetett érinteni, de nem tárgyalni (és főképp nem „tisztázni”). A Kádár-kori szociográfiák e tekintetben eltértek 580
