Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS a dolgozó anyák nehézségeiben öltött testet. Bár a „népben-nemzetben” gondolkodó Fekete több helyütt invokálta a népieket, ebben az újfajta, többdimenziós demográfiai válságdiskurzusban már csak a „gondok függelékeként” jelent meg az „egyke”,112 mely jelenség tematizálása a két világháború között egészen a nemzethalál víziójáig nőtt, nem utolsósorban a népi írók munkái nyomán. S míg a Horthy-kori egykevitának néplélektani, gazdasági, felekezeti és etnikai olvasata is volt,113 ebből a Kádár-korszakra már csak az első két szempont maradt releváns. A „kicsi vagy kocsi’’-vita árnyékában alig maradt valami a két világháború közti nagy egykepolémiából - de ez nem is meglepő. Míg ugyanis a 20. század első felében értelmiségi férfiak vitáztak közéleti fórumokon erről a „nemzeti sorskérdésről”, addig a Fekete által közölt levelekben lényegében a saját problémáit boncolgatta igen sokféle ember. Sokféle, de nem mindenféle. Mert bár a hatvanas években Magyarországon a homoszexualitás már nem volt - de jure- büntetendő, azokra, akik nem voltak heteroszexuálisok, utalás sem történt az egyébként a nők hangja által dominált válogatásban. Az Éljünk magunknak? összességében jelentékeny visszhangot váltott ki, újabb vitákat generált, a szerkesztőbizottság pedig egyenesen úgy gondolta, hogy „Fekete Gyula könyvének része van abban, hogy a kormányzat újra elővette ezt a nagy fontosságú kérdést”.114 112 Fekete Gyula: Éljünk magunknak? Bp. 1972. 118., 319. A népiek „nemzetféltésére” kevés levélíró hivatkozott a válogatásban. - Uo. 30., 76., 110., 131., 238., 241., 270., 332., 334. Sőt, többen ironizáltak a népiek válságdiskurzusának beteljesületlenségével. - Uo. 123., 203., 228. 113 Bartha Ákos: Egy kevésbé ismert (elő)történet: a magyar szociográfia az 1920-as években. In: Kataklizma felé. Rendészet és mindennapok történései a két háború között. Rendészeti Tanulmányok 4. Szerk. Alatrach Mohamed Fuad - Jámbor Orsolya Ilona - Tarján G. Gábor. Bp. 2023. 186-196. 114 Feljegyzés a „Magyarország felfedezése” sorozatról (-1973). RETÖRKILX.5. 29. doboz, 1. doszszié. 115 A népiek antropológiai határhelyzetéhez lásd Bartha A.: Populizmus, népiség, modernizáció i. m. 123-125., 176-177. László-Bencsik kivételes látószögével a lektorok is tisztában voltak: „Ez a pozíció, az ugyanis, hogy László egyszerre látja egészen belülről, brigádtagként az adott kollektívát, másfelől tapasztalt értelmiségiként kívülről is, a maga nemében páratlan lehetőséget nyújt neki. És a szerző erős tudatossággal él is ezekkel a lehetőségekkel.” - Gondos Ernő lektori véleménye László-Bencsik Sándor kéziratáról, d. n. RETÖRKILX.5. 29. doboz, 1. dosszié. Az újraindított Magyarország felfedezése sorozat első öt évének legnagyobb visszhangot kiváltó kötete mégsem Fekete Gyula munkája, hanem László- Bencsik Sándor 1973-ban megjelent könyve, a Történelem alulnézetben lett. Ez a mű valóban unikális volt, mivel egy munkásbrigádhoz szegődött értelmiségi szerző tapasztalattörténetét beszélte el, s közvetlen élményekkel még a két világháború közti szociográfusok sem rendelkeztek az általuk leírt világról (mivel oda legfeljebb gyerekkori emlékek kötötték őket).115 A munkáskönyv jelentős sajtó visszhangja egyrészt - kissé abszurd módon - a téma viszonylagos ismeretlenségéből adódott, másrészt viszont a kiemelt médiaérdeklődést a politikai 578
