Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS Moldova munkamódszere itt is kényelmesen reflektálatlan, ám 1971-ben aligha lehetett volna reflektáltan (hitelesen) megjeleníteni a szociáldemokrata—kommunista konfliktust, a mindenkori kormánypárt, valamint a negyvenes évek eleji Nyilaskeresztes Párt bányászokra gyakorolt delej ező hatását, illetve a mindezen pártok közti átjárásokat — egy-egy karrieren belül, de a misztikussá növesztett „year zero ”-t (1945) mindenképpen átívelően. A szerző olvasatokat kínált fel akkor is, amikor egy társadalombiztosítási követelésekkel fűszerezett Horthy-kori bérharc kapcsán az egyik „öreg” szájába adta a lázító mondatot: „Nem azért mondom, de ezekért a célokért ma is indulhatna sztrájk.” A némi ötvenhatos múlttal rendelkező Moldova 1956-ot „októberi politikai robbanásnak”, az események résztvevőit pedig „felkelőknek” nevezte, tudatosan kerülve az ellenforradalom kifejezést, s még az „ideiglenesen” a Szovjetunió „hadizsákmányává” lett Pécskörnyéki bányák története is benne maradt kötetében.103 103 Moldova György: Tisztelet Komlónak. Bp. 1971. 19., 23-27., 31., 157-191., 177., 213-214. Egy másik ’56-os szociográfus az „1956-os buli” kifejezést adta egyik munkásadatközlője szájába. - László- Bencsik Sándor: Történelem alulnézetben. Bp. 1973. 217. László-Bencsik múltjához lásd Hovanyecz László: Mit hagy maga után egy öreg afrikai? Népszabadság, 1997. január 18. 27. 104 Bognár Bulcsu: Az önfeladástól az új gazdasági mechanizmus kidolgozásáig. Erdei Ferenc útja a Város és vidéke szociográfiáig. In: 1971. Egy tipikus kádári év? Szerk. Papp István. Bp.-Pécs 2022. 222-225. Erdei szociográfusként 1943-tól, politikusként 1945-től a központi irányítású, felülről levezényelt reformok híve lett, ám az idő múlásával egyre inkább eltávolodott utópisztikus ideáljaitól és a valósággal való szembenézés, valamint a politikai lehetőségeken belüli mozgástér kezdte el foglalkoztatni. - Bartha Ákos: Erdei Ferenc. Több szerepben nyomot hagyva. In: A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. Szerk. Szilágyi Adrienn. Bp. 2023. 340. 105 Varga Zsuzsanna: Egy hiányzó fejezet Erdei Ferenc életútjából. In: Közép-európai arcképcsarnok, 20. század. Szerk. Lukács István - Majoros István. Bp. 2018. 397-404. 106 Az 1970. szept. 22-i rendkívüli elnökségi ülés jegyzőkönyve. Akadémiai Levéltár 151. b. Elnökségi ülések, 1970. szept.-okt. kötet, 45. Elsősorban nem kritikát, hanem egy komplex reformtervet fogalmazott meg élete utolsó — éppen a Magyarország felfedezése sorozat keretében megjelenő — könyvében Erdei Ferenc. A legnagyobb tekintélyű magyar szociográfus a Kádár-korszakra szakított 1943 előtti munkásságának több, fontos ideologikus sarokkövével (etnicista látásmódjával és az alföldi tanyás mezővárosi fejlődés országos modelljének víziójával),104 élete utolsó éveiben pedig talán saját ötvenes évekbeli politikai múltját is igyekezett némiképp jóvátenni.105 Nem elhanyagolható mozzanat, hogy Erdei a halálos kór szorításában egyre kevésbé érezhette szükségét a megfontoltságnak, a kivárásnak, emellett stabil (akadémiai főtitkári) pozíciója is lehetővé tette számára, hogy olyan tabutémákról és kényes ügyekről beszéljen, mint például a magyarországi szegénység problémája.106 Erdei élete alkonyán - az akadémiai átalakulás ügyvitele mellett - visszakanyarodott régi nagy témájához, a közigazgatási reformhoz, s éppen a halála utáni napon jelent meg a Magyarország felfedezése sorozatban a Város és vidéke című szociografikus 576
