Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE a kötetet, és az abban feltárt történelmi eredmények, meglevő nehézségeink és hibáink mellett is lelkesítenék őket további sikerek elérésére. Mi ezt várjuk a Magyarország felfedezése sorozattól. Ezt a feladatot véleményünk szerint semmiképpen sem lehet »ellenzéki« oldalról megközelíteni. Azt óhajtjuk, hogy velünk együtt drukkoljon az író, velünk együtt érezze a sikert és a sikertelenséget is. Munkálkodjunk együtt, hogy jól fedezzük fel Szabolcs megyét, jól fedezzük fel Magyarországot” - fejtegette irodalompolitikai gondolatait a párttitkár.72 72 A Népszabadság kerekasztala. Népszabadság, 1968. december 24. o. n. 73 BabosiL.: „Üzenet” az „Állóvíz”-ből i. m. 35-36. 43. 74 Magyar Hírlap, 1972. október 17. 3. Orosz szerint távozása nem hozható összefüggésbe a Penészlek-üggyel. Erről beszél: Vannak változások (1978), 46-50. perc. Lásd https://videa.hu/videok/ film-animacio/vannak-valtozasok-peneszlek-drama-film-filmszinhaz-QBmXunjSRo4l3RZy (letöltés: 2024. Jan. 15.). 75 Babosi L.: „Üzenet” az „Állóvízéből i. m. 35-42. 76 Végh Antal: Akkor is, ha egyedül maradok. (Riporter: Sáfrán István) Bp. 1988. 178-179. 77 Sánta János feljegyzése Végh Antal „Homokország” c. irodalmi szociográfiai írásának kéziratáról. Nyíregyháza, 1970. febr. 23. RETÖRKILX.5. 28. doboz, 3. dosszié. 78 Lásd pl. A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt. Kovács Imre izgatási és nemzetgyalázási pere. Bp. 1937. 79 Végh A.: Akkor is i. m. 216. Végh tehát összeségében a nyilvánosság előtt Canossát járt, a színfalak mögött azonban elérte célját: az Állóvíz megjelenése után a Penészleki Községi Tanács a szociográfia által felvetett problémákat szinte pontról pontra megtárgyalta (az író nevének említése nélkül), s később — talán részben ennek a szembenézésnek köszönhetően is - az életfeltételek is lassú javulásnak indultak a faluban.73 Mindeközben Orosz Ferenc távozni kényszerült posztjáról, és 1972 őszén már a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként építhette tovább a szocializmust.74 Véghnek ugyanakkor nehezen bocsátottak meg: a megyei sajtó jó ideig következetesen hallgatott aVéghhez bármilyen módon kapcsolódó (országos hírű) eseményekről,75 a megyei pártapparátus pedig hevesen tiltakozott a formálódó könyvkézirat ellen is (amit Végh maga juttatott el hozzájuk). A megyei vezetők hol megpróbálták lekenyerezni az írót, hol pedig „elmenekültek” előle.76 Tartottak tőle. Szerintük Végh elfogult, hibás szemléletű, rosszindulatú, „szubjektivista”, hiteltelenek a forrásai, a tényeket pedig tendenciózusan csoportosítja77 — sorolták ugyanazokat a kritikákat, melyeket az Állóvíz esetében is megfogalmaztak, s amelyeket 1937-ben Féja Géza és Kovács Imre is megkapott a bíróság előtt.78 A kiadó is óvatos volt. Az 1970-ben elkészült könyvkéziratot csak két évvel később, Aczél György jóváhagyását követően jelentették meg, Erdő háton, Nyíren címmel.79 A mű nyitó fejezete a kibővített Penészlek-tanulmány lett. A szerkesztők a közlési engedélyért folyamodó levelükben erősen bizonygatták, hogy „az eredeti kézirat sértő felhangját (pl. a vezetőkkel szemben eleve elfogult kitételeit) 571
