Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS eredetileg a bihari Ártándról akar írni, mely település „a Trianon által átvágott nagyváradi gazdasági térséghez tartozott, s ezért sérült község, ugyanakkor ezt emlegetni a szomszédsági béke sérelme nélkül nem lehet” - foglalta össze a probléma lényegét a szerkesztőbizottság.55 Artánd községi tanácsának elnöke meg is tagadta az írótól a szükséges adatok átadását, sőt az egész vállalkozást eltanácsolta a faluból. A helyi korifeus Darvas megkeresése ellenére sem változtatta meg elhatározását, és kitartása végül sikerrel járt.56 Zám megunta a huzavonát, és Hajdú- Biharból Kecskemétre költözött, ott újságíróként helyezkedhetett el, majd megírta és 1973-ban meg is jelentette Bacs-Kiskunbôl jövök című szociográfiáját.57 Cseres Tibor szintén „politikai jellegű problémákba ütközött”, amikor a magyarok, románok, szlávok, németek és zsidók által lakott délkelet-alföldi régió népmozgását vizsgálta (volna) az 1944 és 1947 közti időszakban.58 Nem is készült el a kézirata. 55 Feljegyzés Végh Antal leveléhez, d. n. MNL OL XXIX-I-34-b, 14/2. tétel. A „Magyarország felfedezése” című sorozattal kapcsolatos iratok (a továbbiakban: 14/2. tétel). 56 Darvas J.: „Magyarország felfedezése” i. m. 1349. 57 Zám Tibor: Bács-Kiskunból jövök. Bp. 1973. Vö. Feljegyzés a szociográfiai sorozat ügyében, 1968. jún. 3. RETORKILX.5. 28. doboz, 1. dosszié; Jelentés a Magyarország Felfedezése sorozat Szerkesztő Bizottságának Zám Tibor Szociográfiai vállalkozásáról, d. n. Uo. 29. doboz, 2. dosszié. 58 Menyhért Jenő: Tájékoztató a Magyarország felfedezése c. sorozat 1968-1969. óta késő köteteiről (1974 vége, 1975 eleje). RETORKIL X.5. 29. doboz, 1. dosszié. Innen értesülünk, hogy Galgóczi Erzsébettől „is megtagadtak bizonyos információkat a járási vezetők”. - Uo. 59 Végh internálásához lásd Szőnyei T: Titkos írás i. m. II. 517. 60 Végh Antal: Állóvíz: Jelentés Penészlekről, egy elmaradott faluról. Valóság 11. (1968) 4. sz. 41-53. A cikk átengedését az is motiválhatta, hogy Penészleken - miként azt Végh is jelezte - nem volt téesz. 61 Az 1968-as felvételekből hosszabb részleteket közölt a tíz évvel későbbi Vannak változások című dokumentumfilm, mely szintén Gulyás Gyula és Gulyás János nevéhez köthető. 62 VéghAntal: Emlékeim egy ember közelségéből. Valóság 18. (1975) 11. sz. 46. Avasfüggönyön túli hírverés az államhatalom számára hasonlóan kellemetlen lehetett, mint amikor a Horthy-kori szociográfiákat a kisantant-országok sajtója szemlézte. Vö. Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret: A megjelent munkák (kálváriája) A legkeményebb és legtartósabb ellenállással az 1956-as múltja miatt a megtorlások során három és fél hónapra internált Végh Antalnak kellett megküzdenie.59 Az ő esete azért is érdekes, mert tervezett szociográfiája minden nehézség dacára végül megjelenhetett. Végh először (1968 áprilisában) Állóvíz: Jelentés Penészlekröl, egy elmaradott faluról címmel jelentetett meg szociografikus riportot az Ortutay Gyula által is felügyelt I^z/J^ban, általános nyomorról, alkohollal hódított, tetves gyerekekről és tétlenkedő faluvezetőkről számolva be a tekintélyes fórumon.60 Az írásból országos botrány kerekedett: a községet csomagokkal kezdték el bombázni ismeretlen jótevők, amatőr dokumentumfilmesek szálltak ki Penészlekre,61 a Szabad Európa Rádió pedig részleteket közölt Végh művéből.62 A cikk híre persze 568
