Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE azonnal eljutott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetőihez - nekik egyébként is begyükben lehetett már ekkor az író, korábbi szabolcsi riportjai miatt.63 A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága 1968. április végén első napirendi pontként tárgyalta a penészleki írást, melynek szerzője „szándékosan igyekszik a megye gyenge pontjait megszellőztetni” — fogalmaztak a megyei vezetők, akik ezért — élükön Orosz Ferenccel, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkárával - többfrontos harcot indítottak Végh ellen. A Kelet-Magyarország^n ironikus hangvételű, lejárató cikkek láttak napvilágot, sőt egy ellencikksorozat is megjelent.64 A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931-1951) történeti kontextusai. Sárospatak 2013. 263. 63 1965-ben szabolcsi riportjainak „egyoldalúsága, negativizmusa” miatt vonták meg Végh minisztériumi ösztöndíját. - Szönyei T: Titkos írás i. m. II. 518. 64 BabosiL.: „Üzenet” az „Állóvíz”-ből i. m. 34-36. 65 Darvas}.: „Magyarország felfedezése” i. m. 1347-1360. Darvas 1969-ben drámát írt a penészleki ügytől ihletetten A térképen nem található címmel, mely szintén kisebb vihart keltett. (A művet színre vitték, a rádióban és a tévében is adták.) - Babosi L.: „Üzenet” az „Allóvíz”-ből i. m. 40-41. 66 „[...] már jelezték, hogy írásom több helyen csak fokozta a gyanakvást a sorozattal szemben” - F.J.: Darvas József: „Megmérgezve” közületi szenvedéllyel. Csongrád Megyei Hírlap, 1968. október 13. o. n. Darvasnak az ügyben játszott feszültségoldó szerepéhez részletesen lásd Végh A.: Emlékeim i. m. 45-52. A „megyei ellenállás” felpuhítását szolgálhatta az is, hogy decemberben több megyei lap is lehozott egy Darvassal készített - megnyugtató hangvételű - interjút, ugyanazzal a címmel. - Pl. Sz. n.: Magyarország felfedezése - Az „Olvasó népért” Beszélgetés Darvas Józseffel, az írószövetség elnökével. Tolna Megyei Népújság, 1968. december 8. o. n.; Békés Megyei Népújság, 1968. december 15. o. n.; Orosházi Hírlap, 1968. december 15. o. n. Darvas József igyekezett menteni a menthetőt. Orosszal és Véghgel kiszállt Penészlekre, ott a helyi vezetőkkel feszült hangulatú megbeszéléseket folytatott, majd tapasztalatait a Kortárs 1968. évi szeptemberi számának legelején hozott írásában összegezte. Ismét erőteljesen hangsúlyozta vállalkozásuk „kormánypártiságát”, konstruktivitását és „marxista tudatosságát”, mely szerinte szemben áll az egyébként elődjükként tisztelt Sárközi-féle sorozat ellenzékiségével, parasztcentrikusságával és riportszerűségével. A szociográfiák történeti megközelítésmódjának (vagyis múlt és jelen összehasonlításának) fontosságát hangsúlyozva igyekezett védeni Véghet, miközben azért nehezményezte, hogy a szerző előzetesen nem tájékozódott a járási pártbizottságnál. Hangot adott abbéli aggodalmainak is, hogy „az Állóvízben vannak kisebb-nagyobb pontatlanságok, túlzások, ellenőrizetlen adatok, túlzó általánosítások és felesleges dramatizálások”.65 Összességében azonban inkább a megyei vezetők (túl)érzékenységét kifogásolta. Darvas óvatos kiállása nem sokat használt.66 Végh október végén írt feljegyzésében arról számolt be, hogy a megyei pártvezetés továbbra is gáncsolja a szerinte a párt politikáját szolgáló kutatói munkáját. „Ezt a szolgálatot én csak őszinte szóval, igaz beszéddel tudom elképzelni, még akkor is, ha esetleg eddigi írásaimban, vagy akár szemléletemben valahol hibáztam. Azt a bélyeget azonban, amit Megyei 569
