Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS formai, stiláris fenntartásai voltak a munkával szemben, jóllehet mindannyian támogatták annak megjelentetését — bizonyos korrekciók árán. Ezek azonban már nem csupán stilisztikai jellegű változtatásokra irányultak. Gondos szerint a gazdagparaszti mentalitást képviselő Mohácsiné „konzervatív” gondolatmenetei helyenként „egyenesen reakciósak” voltak, ami szerinte egyrészt a parasztaszszony Horthy-korszakról alkotott, túlzottan pozitív véleményében öltött testet, másrészt például abban, hogy „a tsz-ről, az ötvenes évek elejéről csak negatívumokat [...], a falu új vezetőiről csak rosszat” mondott. Gondos csak úgy tartotta kivitelezhetőnek a megjelentetést, ha a „kirívó részeket” kihúzzák, Csalog pedig egy vonalvezetőként szolgáló bevezetőt („valóságos statisztikai elemzést”) ír az interjú elé, melyben kitér az adatközlő „társadalmi meghatározottságaira” is.47 47 Gondos Ernő lektori véleménye Csalog Zsolt-Mohácsi Bálintné Édesanyám, nyissa ki az ajtót című kéziratáról, 1973. jún. 8. RETÖRKILX.5. 29. doboz, 1. dosszié. 48 A szerző interjúja Tóth Pál Péterrel, 2024. jan. 8. A szerző tulajdonában. 49 Nincstelen erdő telepítő munkás, aki a facsemeték között saját szükségletére kapásnövényeket termeszthetett. 50 Mocsár Gábor lektori véleménye Csalog Zsolt-Mohácsi Bálintné Édesanyám, nyissa ki az ajtót című kéziratáról, 1973. júl. 27. RETÖRKIL X.5. 29. doboz, 1. dosszié. Vö. pl. Mocsárnak a Szovjetunió kolhozairól írt lelkesült cikkével. - Mocsár Gábor: „Kommunista világi tó torony”. Szabad Nép, 1951. szeptember 2. o. n. 1956 után Mocsár a népi írókhoz közeledett, és az Alföld-et „merészen polemizáló szellemű havi folyóirattá fejlesztette”. Meg is kellett válnia a főszerkesztői stallumától 1964-ben. Ezután a Tiszatáj szerkesztőségében kapott helyet. - Szönyei 77: Titkos írás. i. m. I. 359-362., II. 527. 51 Csalog Zsolt kézirataira vonatkozó dokumentumok. MNL OL XXIX-I-34-b, 14/1. tétel. Az 1973-ra szerzőből szerkesztőbizottsági taggá és lektorrá avanzsáló Mocsár Gábor nem osztotta Gondos véleményét, és a mű sorozaton kívüli megjelentetését javasolta, méghozzá „tapintatos, de olykor tapintatlan megszerkesztés után”. A meglehetősen összeférhetetlen természetű48 irodalmár magyarázata szerint „amikor a sorozatot néhányan elterveztük, útnak indítottuk, célzatosan választottuk a sorozat címéül a két háború közti sorozat címét - ez a választás egyúttal a régi sorozat erkölcsi elkötelezettségének, mondhatjuk bátran osztályharcos hevületének elvállalása is volt. [...] Nem vállalhatjuk, hogy ma, a szocializmusban olyan kötetet iktassunk be, épp a mi sorozatunkba, Magyarország felfedezése címén, amely társadalmi érdekű fejezeteiben még a Horthy-korszakban megjelent művek társadalom-etikai osztályszemléleti szintjét sem érik el. Joggal tehetnének szemrehányást élők és holtak egy értékes örökség hűtlen kezelésével” — fogalmazott a szegénysorba (nyírségi vákáncsos49 családba) született Mocsár, aki — ezek szerint — egy s mást megőrzött az ötvenes évekbeli, keményvonalas felfogásából.50 Végül a párt szava döntött. Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya Mocsár véleményét fogadta el, így a kézirat a sorozaton kívül, átdolgozást követően jelent meg, öt évvel később.51 566
