Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE kritikáját is nyújtotta a szövegnek. Mindenekelőtt hiányolta a munkából a történetiséget, s — figyelemre méltó módon — ehelyütt nem csupán a Horthy-korszak elmarasztalását várta volna el, de arra is hivatkozott, hogy a munka meg sem említi: a Rákosi-korszak intézetalapítási „autarkiás megalomániáját” nyögi még mindig a tudományos intézményhálózat.41 Az óvatoskodó lektori vélemények érdemben visszautasítást jelentettek, sőt Bakos szerint meg is hurcolták a kényelmetlen témákat feszegető szerzőpárost.42 41 Ortutay Gyula (1972. aug. 8.) és Gondos Ernő (d. n.) lektori véleménye. RETÖRKILX.5. 28. doboz, 1. dosszié. 42 „Az MTA korifeusainak és a pártállami tudománypolitika irányítóinak megtorlása lett a tiszteletdíjunk. A Kutatómunkások című könyvünk megjelenését a Pártközpont betiltatta... O [Vekerdi László - B. A.] a Matematikai Kutatóintézetből a MTA Könyvtár szerzeményezési osztályára került. Én a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának lettem a kulturális tanácsnoka.” - Bakos I.: Hazánk, Európa i. m. 187. 43 Soltész Márton levele a szerzőhöz, 2023. okt. 16., illetve a Csalog Zsolt kézirataira vonatkozó dokumentumok. MNL OL XXIX-I-34-b Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat, Irodalmi Főosztály (a továbbiakban: XXIX-I-34-b), 14/1. tétel A „Magyarország felfedezése” című sorozattal kapcsolatos iratok: szinopszisok (a továbbiakban: 14/1. tétel). 44 Csalogot nemcsak íróként, de szociológusként, néprajzosként, grafikusként és régészként is számon tarthatjuk. - Soltész Márton: Csalog Zsolt. Bp. 2015. 45-77. Még szélesebb látókörű egyéniség volt Vekerdi, akit bátran nevezhetünk polihisztornak. 45 Réz Pál lektori véleménye Csalog Zsolt-Mohácsi Bálintné Édesanyám, nyissa ki az ajtót című kéziratáról, 1973. máj. 28. RETÖRKILX.5. 29. doboz, 1. dosszié. 46 Gondos Ernő jelentése a Csalog-Mohácsiné-kéziratról és a kézirat körüli vitáról, d. n. MNL OL XXIX-I-34-b, 14/1. tétel. A másik eset Csalog Zsolttal történt meg, aki 1973 tavaszán juttatta el Mohácsi Bálintnéval közösen jegyzett, Édesanyám, nyissa ki az ajtót című, huszonöt íves kéziratát a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz. A TiszarofFon élő Mohácsi Bálintné Muka Eszter Csalog egyik legismertebb munkájának, az először 1978-ban megjelenő Parasztregénynek az adatközlője, a Szépirodalmi Könyvkiadónak beküldött kézirat pedig e mű egyfajta nulladik verziója volt.43 Ami a szerzőt illeti, a katolikus mozgalmi és ötvenhatos múlttal is rendelkező Csalog, aki írói szárnypróbálgatásai idején (1965 és 1968 között) még az állambiztonság ügynökeként tevékenykedett, éppen 1973-tól került kapcsolatba, majd barátságba olyan rendszerellenzéki írókkal, költőkkel, mint Petri György. Eközben - Vekerdihez és Bakoshoz hasonlóan - állami hivatalokban, akadémiai kutatóintézetekben és egyetemi tanszékeken (is) dolgozott.44 Csalog kézirata eredetileg nem a Magyarország felfedezése sorozatba készült. Ez a lehetőség csak utóbb merült fel,45 alighanem a kiadónál, ahol korábban nem tapasztalt feszültségeket szült az alkotás. Gondos Ernő szavaival: „eddigi gyakorlatunkban nem fordult még elő ilyen poláris nézetkülönbség a Szerkesztő Bizottságon belül”.46 A problémákat részben az okozta, hogy a szöveg nem volt más, mint a Mohácsinéval készített, hatvanórányi magnófelvétel fonetikusan rögzített leirata. Ekképp a lektoroknak komoly (a sorozat szempontjából érthető) 565
