Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS Politikai kontroll A fennmaradt szinopszisok arról tanúskodnak, hogy az előszűrésnél nem játszottak szerepet politikai szempontok, vagyis a rostálás a már beérkezett pályamunkákkal kezdődött. így történt ez az iratokból jól rekonstruálható két — de fac to - visszautasítás esetében is. Vekerdi László 1968. szeptember 27-i keltezéssel küldte be A honi tudomány kis tükre című, visszafogott hangvételű szinopszisát, mely a tartalma alapján nem fenyegetett semmiféle botránnyal. 1971. december 8-án ugyanő közölte a szerkesztőbizottsággal, hogy kötetét 1972 áprilisában fogja leadni, s egyúttal jelezte azt is, hogy a munkába bevonta Bakos Istvánt,37 aki ekkoriban az ELTE szociális kérdésekkel foglalkozó diákmozgalmának aktivistája volt.38 A beérkezett, immáron a Kutatók kaleidoszkópban címet viselő kézirat - ilyen előzmények után - váratlanul nagy vihart kavart. Pedig a szerzőpáros nem tömegeket érintő szenzitív kérdésekről, hanem a tudományos kutatók élethelyzetéről festett — igaz, meglehetősen borús — helyzetképet. „Közös munkánk során másfél év alatt mintegy félszáz kutatóhelyen jártunk az országban. Egyéni és csoportos interjúk keretében mintegy ezer kutatóval konzultálva készítettük el a magyar tudománylátleletét, tehetségeit tékozló rendszerét. [...] Szociográfiánkat 800 oldalas kézirat formájában 1972 őszén adtuk át a Szépirodalmi Kiadónak. Fölbolydította a sorozat szerkesztőit. [...] Szociográfiánk hűen közvetítette a kutatók véleményét” — fogalmazott utóbb Bakos.39 37 RETÖRKILX.5. 28. doboz, 1. dosszié; uo. 29. doboz, 1. dosszié. 38 Apor Péter- Josip Mihalj évié— Cristina Petrescu: Collections of Intellectual Dissent: Historians and Sociologists in post-1968 Hungary, Romania and Yugoslavia. In: The Handbook of COURAGE i. m. 383. 39 Bakos Istvan: Hazánk, Európa... Hitel 28. (2015) 2. sz. 187. 40 Köpeczi Béla ekkoriban a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottságot vezette, mely szervezetet „a társadalomtudományi kutatások pártirányításának állami vonalon való érvényesítésére, illetőleg hatékony állami irányításának és koordinálásának elősegítésére” hoztak létre. - PálZ.: Társadalomtudomány a diktatúrában i. m. 45. A kézirat egyik bírálója Ortutay Gyula volt, aki élete legnehezebben megírt lektorijának nevezte bírálatát. Szerinte ezt a csodálatosan izgalmas anyagot minden tudománypolitikusnak olvasnia kellene, ám a mű jelenlegi formájában kiadhatatlan. „Olyan politikai és szakmai vihart keverhetne (sic), amely meszsze túlmutat határainkon. [...] a kötet szinte provokatívan az egész, a fölszabadulása óta volt tudománypolitikának csak hibás, visszahúzó kártékony vonásait látja” - fogalmazott Ortutay, aki kellő óvatossággal az MTA vezetőségének és Köpeczi Bélának közvetítette volna ki a véleményezést.40 Meglátásainak lényegi részét osztotta Gondos Ernő, aki egyrészt méltatta a kézirat „kritikus szellemiségét”, másrészt számos szerkezeti problémát jelzett, harmadrészt ideológiai 564
