Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE írók csatlakozásáról tudunk ebből az évből: Berkovits György, Bertha Bulcsu, Csák Gyula, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Fábián Zoltán, Galgóczi Erzsébet, Gáli István, Gergely Mihály, Gerő János, Gondos Ernő, Kertész Ákos, Kamondy László, Kemény István, Kunszabó Ferenc, László B. Sándor, László Gyula (író), Márkus István, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Sükösd Mihály, Thierry Árpád, Tüskés Tibor, Urbán Ernő, Varga Domokos, Vekerdi László, Végh Antal és Zám Tibor. 1969-től azonban már jelentkezők közül is válogathatott a szerkesztőbizottság, jóllehet ezeket a jelentkezéseket több esetben informális bátorítás előzte meg. Ekkor kapott felkérést Boldizsár Iván, Darvas József, Dobozy Imre, Erdei Ferenc, Féja Géza, Garai Gábor, Gyurkó László, Karinthy Ferenc, Lázár István, Moldova György és Tóth Béla. Összesen tehát közel negyven szerzővel állapodtak meg ezekben az években; döntő többségük ösztöndíjat is kapott.32 Az ösztöndíjasok jó része azonban nem küldte be határidőre a kéziratot, tekintélyes hányaduk pedig örökre adós maradt a kötettel. A helyzetre jellemző, hogy 1972-ig csak hatan adták le a vállalt munkát.33 32 A szerkesztőbizottság tagjai - Gondos Ernő kivételével - nem kaptak ösztöndíjat. Gondosnak nyolc hónapon át 2000 Ft ösztöndíjat utaltak ki „az írószövetség vezetősége által megadott” feladatok elvégzésére. 33 Az 1970-es emlékévre végül kettő, az 1975-ösre pedig tizenhárom kötet jelent meg. Az adatokhoz, nevekhez és szerződésekhez lásd RETORKIL X.5. 28. doboz, 1. dosszié. 34 Egy, a hatvanas évek végén írt feljegyzés szerint „a terjesztő vállalatok meglehetős közömbösséget tanúsítanak a vállalkozás iránt”. - Feljegyzés a „Magyarország felfedezése” szociográfiai vállalkozásról, d. n. RETÖRKILX.5. 28. doboz, 1. dosszié. 35 Feljegyzés a „Magyarország felfedezése” szociográfiai sorozat helyzetéről és perspektíváiról (1972). RE TORKIL X.5. 29. doboz, 1. dosszié. Moldova György kötetének példányszáma tehát közel adupiája Erdei Ferenc posztumusz könyvének, holott Erdei volt a szerkesztőbizottság legnagyobb tekintélyű tagja, aki 1970-1971-ben immáron másodjára töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári posztját. 36 Lásd https://magyarorszagfelfedezese.hu/az-alapitvanyrol/ (letöltés: 2023. okt. 10.). Bár a szerkesztőbizottságnak eleinte nemcsak a megbízhatatlan szerzőkkel, de a könyvek terjesztésével is akadtak gondjai,34 a megjelent munkák hamar népszerűvé váltak, többet után is nyomtak. A sikernek természetesen az is előfeltétele volt, hogy a kötetek el is jussanak az olvasóközönséghez. Mocsár Gábor Égő aranya. például 8600 példányban, Varga Domokos Erdőkerülőben című kötete 9700 példányban, Erdei Ferenc és vidéke 8800 példányban jelent meg, míg Moldova György Tisztelet Komlónak című szociográfiája nem kevesebb, mint 16 800 példányban jött ki,35 vagyis ez az előfeltétel adott volt. „A magas példányszámokból futotta a kemény borításra, a szociofotókra. Ha meg nem, ott volt az állam bácsi és fizetett” — olvashatjuk az önironikus és alighanem őszinte szavakat a sorozat honlapján.36 A siker másik pillére a kötetek promotálása volt, vagyis az a már említett propaganda, ami - az irányított nyilvánosság jellegéből adódóan — az esetek döntő többségében magával hozta az elismerő sajtóreflexiókat és recenziókat is. 563
