Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS funkcionáriusaiként tevékenykedtek, hogy aztán a Kádár-korszakban az elsővonalbeli politikától hátrébb lépve irodalompolitikussá (Darvas), tudománymenedzserré és lobbistává (Erdei), szerkesztővé (Boldizsár), valamint tudóssá (Ortutay, Hegedűs) profilozzák át/vissza magukat. Mivel a köteteket a Szépirodalmi Könyvkiadónál tervezték megjelentetni, a plénumba Illés Endre, a Szépirodalmi igazgatója és a szociográfiákkal ekkor már hosszú évek óta foglalkozó Gondos Ernő, a kiadó felelős szerkesztője is bekerült. Mindent összevetve, a szerkesztőbizottság tagjait olyan mediátoroknak tekinthetjük, akik többirányú kötődéseikkel a politika, a tudomány és az irodalom világa közti együttműködést segíthették. Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága már a kezdet kezdetén fantáziát látott a Magyarország felfedezésében, ám „különösen fontosnak tartotta a sorozat »eszmei-politikai koncepciójának biztosítását«”.28 Ehhez minden lehetőség adott volt. A sorozathoz a Művelődésügyi Minisztérium Irodalmi Osztálya biztosított anyagi keretet, ami természetesen egyúttal kontrollt is jelentett. A szerkesztőbizottsági üléseken részt vett a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, a lektorok által befogadott kéziratokat pedig — jóváhagyás végett — beküldték a minisztériumba. Innen rendelkeztek a pénzkiutalásokról is. Akinek a szinopszisát elfogadták, 9—12 hónapon keresztül 2500 forintos ösztöndíjat kapott, mely összeg valamivel felette volt az egy keresőre jutó korabeli bruttó havi átlagbérnek.29 Az írószövetség és a minisztérium „megbízó levelet” is adott az íróknak, melyben arra kérték „az illetékes párt- és állami szervek vezetőit, hogy segítsék az írókat az anyaggyűjtésben, az eredmények s a valóságos problémák valósághű feltárásában, a szükséges adatok, dokumentációs anyagok megszerzésében”.30 A vállalkozást mintegy legitimálta az írószövetség nagy médiafigyelmet kapó 1968. június 6-i választmányi ülése, melyen Kádár János is megjelent, és felszólalásában támogatta az írók munkáját, sőt szövetséget ajánlott számukra.31 28 Óvári Miklós az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály, Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztály vezetőjeként 1967. nov. 30-án kelt javaslatát idézi Standeisky Eva: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. Bp. 2005. 283. 29 Ez 1970-ben 2222 Ft volt. - Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből Magyarországon a második világháborútól az ezredfordulóig. Bp. 2013. 39. Az ösztöndíj folyósítását vis maior esetén megszakíthatták, illetve felfüggeszthették. Ez történt például Csoóri Sándorral, akinek drámai élethelyzetekről szóló - a vállalkozásból valóban eléggé kilógó - anyagát a szerkesztőbizottság nem tartotta alkalmasnak a sorozatban való közzétételre, ezért az író ösztöndíját „megszüntették”. - Feljegyzés a „Magyarország felfedezése” című sorozat résztvevőiről, 1968. szept. 11. RETÖRKILX.5. 28. doboz, 2. dosszié. 30 Darvas József: „Magyarország felfedezése”. Kortárs 12. (1968) 1349. 31 Vö. Feitl István: Kiegyezés vagy fegyverszünet? Kádár János 1968-ban az írószövetségben. Múltunk 53. (2008) 4. sz. 150-195. Az első fecskék - miképp Sárköziék esetében is - meghívásos alapon kerültek a sorozathoz, ám rajtuk kívül másokkal is szerződtek még 1968-ban. Az alábbi 562
