Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE a leghízelgőbb.”22 Darvas ősszel már egyenesen „kormánypárti” szociográfiáról beszélt, melynek az a feladata, hogy a jelenlegi állapotokat történelmi kontextusba helyezve beszélje el az elért sikereket, kudarcokat és teendőket. „Ma az átalakult társadalmi struktúra természetessé teszi, hogy ez a jelenlegi sorozat már nem kizárólag a falu, a parasztság helyzetének felmérése lesz, hanem jelentős arányban helyet kapnak a várost, a munkásosztály problémáit vizsgáló munkák is” - ígérte.23 A történeti szempontok fontosságát és - ehhez kapcsolódóan - az elvárt ideológiai keretezést egyaránt érzékelteti, hogy a köteteknek Magyarország „felszabadulásának” 25. évére, vagyis 1970-re kellett volna megjelenniük. A határidőt később meghosszabbították a 30. évfordulóig, majd - miután a kötetek sikeresnek bizonyultak — a szerkesztők a lovak közé dobták a gyeplőt és határozatlan idejűvé minősítették át a vállalkozást. A sorozat ma is létezik. 22 Ungvár Mária: Új szociográfiai sorozat indul. Tiszatáj 22. (1968) 575. 23 Bársony Eva: Szabolcsi utazás Magyarország felfedezése. Darvas József az írók nagy vállalkozásáról. Esti Hírlap, 1968. szeptember 21. o. n. 24 Vö. Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány. írások Erdei Ferenc szociográfiáinak (1931-1944) társadalomszemléletéről. Bp. 2011. 25 Darvas József: A legnagyobb magyar falu. Bp. 1937. 26 „Sárdi” jelentése, 1966. júl. 1. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.2. A központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek dossziéi, Munka dosszié (1949-1989). M-35897, 43. A Sárközi-féle sorozatban eredetileg Boldizsár Iván és Ortutay Gyula is közölt volna könyvet. - V. L.: Mit hoz a budapesti tavaszi könyvpiac? Magyar Nap, 1937. február 25. 4. 27 Hegedűshöz lásd Szabari Vera: A magyar szociológia főbb korszakai (1900-2010). Folytonosság vagy megszakítottság? In: (Disz)kontinuitások. A magyar szociológia 1960 és 2010 között. Szerk. Szabari Vera. Bp. 2020. 28. A lehetséges szerzőkkel és a Művelődésügyi Minisztériummal való tanácskozás után alakult meg a szerkesztőbizottság. Az elnök Darvas József lett, mellette Erdei Ferenc és Boldizsár Iván személye is a szociográfia nagy korszakát idézte meg a vállalkozásban. Erdei volt a legképzettebb és leggazdagabb életművel rendelkező népi szociográfus,24 Darvas 1937-ben jelentette meg A legnagyobb magyar falu címmel Orosháza szociográfiáját,25 Boldizsár pedig a Magyarország felfedezésével akkoriban párhuzamosan futó másik sorozat, a Cserépfalvi Kiadó gondozásában megjelentetett Szolgálat és írás Munkatársaság könyveit szerkesztette a harmincas években (többek között: Kovács Imre A néma forradalmát, vagy Szabó Zoltán A tardi helyzetéé). Helyet kapott a Magyarország felfedezése szerkesztőbizottságában Ortutay Gyula is, akit az egyik, róla jelentő ügynök a hatvanas évek derekán nem minden ok nélkül tartott a néprajztudomány opportunista urának,26 valamint az immáron reformerré lett Hegedűs András, akit 1968-ban politikai okokból távolítottak el az Akadémia szociológiai kutatócsoportja éléről.27 Darvasra, Erdeire, Boldizsárra, Ortutayra és Hegedűsre egyaránt igaz, hogy erősen kompromittálták magukat a Rákosi-rendszerben, melynek vezető 561
