Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS megnyilvánulásokat.16 Bár hivatalosan a Kádár-korszakban sem volt cenzúra, számos intézmény és hivatal (osság) szűrte - akárcsak Jugoszláviában, Bulgáriában és az NDK-ban - még a megjelentetés előtt a szocialista felfogástól idegen, vagy tabukat érintő cikkeket, könyveket és egyéb szellemi alkotásokat. Mindez változó szigorral történt, ami - hasonlóan a második világháború alatti előzetes cenzúrához17 - állandó bizonytalanságot eredményezett a szerzőkés a szerkesztőségek körében.18 Könyvek esetében a legfontosabb Kádár-kori ellenőrzőszerv a Kiadói Főigazgatóság volt. A főigazgatóság általában nem a teljes kézirat, hanem csupán egy rövid „szerkesztői jelentés” alapján döntött, ám kényesebb ügyekben bekéret(het)te magát a kéziratot is, melyet bizalmas lektorokkal, „tekintélyes kritikusokkal, éles szemű irodalmárokkal” ellenőriztetett.19 Ez történt például Végh Antal később tárgyalandó szociográfiájával is.20 16 Vö. PaálVince: Sajtószabályozás és sajtószabadság a Horthy-korszakban. In: Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1914-1989. Szerk. Paál Vince. Bp. 2013. 7-20. 17 Vö. Nem engedélyezem! A cenzúra bizottság dossziéjából. Szerk. Márkus László - Szinai Miklós -Vásárhelyi Miklós. Bp. 1975. 5-49. 18 Epp Lauk - Petr Sárnál- Teodora Shek Bmardic: The Protean Nature of Communist Censorship: The Testimony of Collections. In: The Handbook of COURAGE i. m. 329.; Horváth Attila: A cenzúra működési mechanizmusa Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában. In: Magyar sajtószabadság i. m. 80. 19 Bart István: Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban. Bp. 2002. 42. 20 Sánta János: Feljegyzés Végh Antal Homokország c. irodalmi szociográfiai írásának kéziratáról (1970. február 23.). In: írók pórázon. A Kiadói Főigazgatóság irataiból, 1961-1970. Szerk. Tóth Gyula. Bp. 1992. 464-467. 21 A Darvasék által felrajzolt, a feldolgozandó területeket jelölő Magyarország-térképhez lásd RETORKIL X.5. 28. doboz, 1. dosszié. A tárgyalt időszakban a térbeli tematikából Komló, Szeged és vonzáskörzete, Szatmár, Sárköz, Bács-Kiskun és a Balaton-vidék szociográfiája készült el a sorozatban. Darvas - Sárközihez hasonlóan - azt tervezte, hogy az országot elsősorban földrajzi tájak szerint osztják fel maguk között az írók,21 ám a térbeli tematika mellett bizonyos országos ügyeket (például gyerekvállalás, ökológia, erdők) is boncolgattak a Kádár-kori sorozatban. Ahogyan az 1937-es, úgy az 1967-es sorozat is politikai indíttatású volt, ám míg Sárköziék célja — némi leegyszerűsítéssel - a radikális földreform melletti ellenzéki kampányolás volt, addig Darvasék elsősorban az úgynevezett „épülő szocializmus” legitimációjára törekedtek, méghozzá hivatalos intézményi háttérrel. Erről tanúskodnak a vállalkozás spiritus rectoriw&L nyilvános megnyilatkozásai, például 1968. április 3-i rádióinterjúja, melyben hírt adott az induló sorozatról. Darvas szerint a két világháború közti irodalmi szociográfia „ellenzéki műfaj volt”, ám „ma egy sokkal tárgyilagosabb felmérés a cél”. Azt is hozzátette azonban, hogy az írószövetség és a vállalkozást támogató párt- és állami szervek azt várják el a — szerinte a Puszták népével vagy Nagy Lajos Kiskunhalmivú versenyre kelő - íróktól, hogy „az igazat, illetve a valóságot írják, minden körülmények között. Még akkor is, ha ez nem mindig 560
