Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
Bartha Akos MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban* A berendezkedő Kádár-rendszer nemcsak az írók támogatására, de a (társadalom) tudományos legitimációra is igényt tartott,1 aminek következtében már az ötvenes évek második felében újjáéledhetett a szociográfia — 1948 és 1956 között háttérbe szorított, a szocialista beszédmódhoz idomított - műfaja.2 1957-ben útjára indult a Magyar világ sorozat, melyben klasszikus népi munkák és új szociográfiák egyaránt napvilágot láttak,3 a következő évben pedig elindulhatott a dokumentarizmust nevében is vállaló Valóság folyóirat.4 A „szocialista szociográfia” felvirágzását megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa 1961-ben, amikor is direktívává emelkedett, hogy a „szocialista hazafiasságot” elsősorban nem régmúlt idők osztályharcos hőseivel, hanem a közelmúlt küzdelmeivel és a rendszerhűvé formált lokális identitások megerősítésével kell népszerűsíteni. Ez az újfajta múltelbeszélés szükségszerűen a lehetőségek kitágításával járt, s a hatalom nem is volt képes minden esetben kontrollálni az általa kreált polifóniát.5 A hatvanas évek derekán ráadásul — Lengyelországhoz és Jugoszláviához hasonlóan - Magyarország irányába is megélénkültek a nyugatról érkező kulturális transzferek.6 A magyar szociográfiára elsősorban a kortárs dokumentumirodalom sikere, például Peter Weiss svéd drámaíró és Truman Capote amerikai író munkássága hatott élénkítően.7 1 Vö. Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete (1966-1989). Bp. 2021. 45-49. 2 A szociográfia műfajelméleti kérdéseit részletezem: Bartha Ákos: Tudomány, irodalom és közélet mezsgyéjén - a népi szociográfia és a korabeli magyar falukutatás. Hitel 32. (2019) 2. sz. 105-120. 3 Szönyei Tamás: Titkos írás. Allambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990. I-II. Bp. 2012. I. 359-362.; II. 525. 4 A tanulmányban említett szerzők közül László-Bencsik Sándor, Zám Tibor és Végh Antal is a Valóságban tűnt fel először szociografikus írásokkal. 5 Horváth Sándor: A helytörténetírás mint „szürke zóna” és kulturális ellenállás a szocialista korszakban. In: Az ember helye a hely embere. Emberközpontú történetírás helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Szerk. Lengvári István - Pilkhoffer Mónika - Vonyó József. Bp.-Pécs 2019. 88-93. Az új direktíva a Szovjetunióban is a népi tematikák és írók („village prose writers”) népszerű ségének emelkedését hozta magával. - Victoria Donovan: “How Well Do You Know Your Krai?” The Kraevedenie Revival and Patriotic Politics in Late Khrushchev-Era Russia. Slavic Review 74. (2015) 470. 6 Apor Péter: Hungary. In: The Handbook of COURAGE. Cultural Opposition and its Heritage in Eastern Europe. Eds. Apor Balázs - Apor Péter - Horváth Sándor. Bp. 2018. 139. 7 Feljegyzés a „Magyarország felfedezése” szociográfiai sorozat helyzetéről és perspektíváiról (1972). Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (a továbbiakban: RETORKIL) X.5. Magyar * Készült az MTA-BTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport kutatásának keretében. 557 SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 557-583.
