Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES Ostarije közelében kiágazólag az Ogulinból kiágazó új vonalig egy vágányösszeköttetés és ugyanott egy forgalmi kitérő is lesz létesítendő azért, hogy szükség esetén az új vasúton Károly város felől közvetlen vonatok is legyenek járathatok”.156 156 FI 1910-1918, X. 418. iromány (29. ülés, 479. jegyzőkönyvi pont). 125. 157 MNL OL Z 41, 235. cs. 2114. t. 2267.h-XXXVI. Az Ogulin-dalmát határszéli Vasutat Építő Rt. alapszabályai, 1912. dec. 2. 158 FI 1910-1918, X. 418. iromány (29. ülés, 479. jegyzőkönyvi pont). 115-150. 159 Hegedűs L.: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank i. m. 121. 160 MNL OL Z 41, 235. cs. 2115. t. 2267J-XXX-1 1. Becz Mihály Hollós Ödön igazgatónak, 1914. júl. 30. 161 Az ogulin—knini vasút. Világ, 1914. szeptember 27. 11. 162 MNL OL Z 41, 235. cs. 2116. t. 2267.k. Becz Mihály jelentése, 1915. márc. 26. 163 Adalmát vasút első mérlege. Az Est, 1914. június 11. IL; MNL OL Z41, 235. cs. 2116. t. 2267.k. Becz Mihály jelentése, 1915. márc. 26. 164 MNL OL Z 41, 235. cs. 2116. t. 2267.k. Becz Mihály jelentése, 1915. márc. 26. 165 MNL OL Z 41, 235. cs. 2115. t. 2267.j-XXIX-4. Jelentés az Ogulin-dalmát határszéli vasút építésének ügyében, 1915. okt. 1. A két vonal összesen 206,7 kilométert tett ki, és az építési költségekre 97,5 millió koronát irányoztak elő. Ezt az összeget további költségek is kiegészítették, amelyek miatt még 118 millió koronát különítettek el. Ezen kívül más kérdésekről is döntés született. Először is arról, hogy a bankcsoport lemond az 1906. augusztus 30-i jegyzőkönyvben foglalt előjogairól, és minden műszaki művelet tulajdonjoga a kincstárra száll. Másodszor arról, hogy a konzorcium - a hatékonyabb és a gyorsabb munkavégzés céljából - 40 millió koronás alaptőkével, Ogulin—Országhatárszéli Vasutat Építő Rt. néven részvénytársasággá alakul. A részvény társasági forma komoly megszorításokkal járt együtt, többek között azzal, hogy az alaptőke kizárólag a vasút építésének biztosítását szolgálhatta,157 és a kormány szigorú ellenőrzést gyakorolt a társaság felett.158 Az építkezések 1913 tavaszán indultak meg. A munkálatok a körülményekhez képest viszonylag jó ütemben haladtak; a fővonalon — még a békeidőben — csaknem 10-15 000 munkás dolgozott.159 A világháború azonban megtörte a lendületet, mivel a katonai behívások komoly munkaerőhiányhoz vezettek, és a kivitelezést a vonal mentén előforduló horvát—szerb (!) katonai csapatok közti összeütközések is nehezítették.160 A 27 kilométeres Ogulin-Plaski vonalrészt csak hónapokkal később, 1913 októberében adhatták át a közfogalomnak.161 A késedelem ekkor nem okozott nagyobb problémát. Sőt, az átadásra - a háború ellenére - még a szerződés lejárta előtt sor került, ésaz elszámolások szerint a társaságaz 1913-as első munkaévet „nullszaldósan”,162 a másodikat némi nyereséggel zárta.163 Ez a helyzet 1915 őszére alapjaiban megváltozott: Becz Mihály, az Ogulin-Országhatárszéli Vasutat Építő Rt. főkönyvelője és Heim Sándor, a PMKB igazgatósági tagja már a kifizetések növekedéséről, a teljesítmények rohamos csökkenéséről164 és a munkálatok szüneteltetéséről számoltak be.165 532
