Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI Epilógus A kormányok és a pénzintézetek folyamatos taktikázása, de főleg a háborús állapot beállta érzékenyen érintette Fiúmét. Bár a fegyveres összetűzések elkerülték a kikötővárost, az ellátási gondok és annak súlyos következményei már a háború első heteiben megmutatkoztak. A jegyzőkönyvek alapján mégis úgy tűnik, hogy sem a Rappresentanza, sem a kamara, sem a Fiumei Kereskedelmi Tőzsde nem tanúsított kitüntetett érdeklődést a vasúti építkezések iránt. A téma tárgyalásának elmaradása a testületi gyűléseken azonban nem jelentett egyet a fiumei elitcsoportok közönyével vagy érdektelenségével. Ez a Sirius szabadkőműves páholy ülésein is megmutatkozott, ahol a vasút releváns és aktuális témának számított. Mindez jelzi, hogy a fiumeiek érzékelték, hogy helyzetük kritikussá vált, és válságkezelési stratégia kidolgozásán gondolkodtak. A városatyák azzal is tisztában voltak, hogy korábbi elképzeléseik - jelesül az Adria-csatorna vagy az Ogulin-Bihaé vasúti öszszeköttetés kiépítése — az adott körülmények közt irracionálissá váltak. E felismerés hozzájárult lehetőségeik átértékeléséhez és nagyszabású igényeik redukálásához. 1916 júniusában Nemes Ármin, a MÁV mérnöke a Fiume—Ogulin közti szakasz létrehozásáról tartott előadást a fiumei Sirius-páholyban.166 Ugyanebben az évben látott napvilágot Garády-Gauss Viktor hírlapíró-tanár Fiume és a „középeurópai” mozgalom című értekezése, amelyben - a Duna-Adria-csatorna, az újabb hajójáratok indítása és Fiume telekterületének kibővítése mellett — már a Fiume—Budapest vonal második sínpár koncepciója is helyet kapott.167 166 MNL OL P 1083 Magánlevéltárak. Egyesületek. Szabadkőműves szervezetek levéltára. Magyar Symbolikus Nagypáholy. I. sorozat. 38. tétel. Ügyviteli iratok. LXVI. (Sirius). Fiume szállítási forgalmának előmozdítása, 1916. 167 Fiume és a „középeurópai” mozgalom. Gazdasági Mérnök, 1916. szeptember 1. 2. 168 Az ogulin-határszéli vasút. Vállalkozók és Iparosok Lapja, 1918. június 22. 1. 169 MNL OLZ41, 235. cs. 2115. t. 2267.j-XXVII. Jegyzetek, 1917. szept. 15.; Uo. 236. cs. 2118. t. 2267.m./Ll. A kereskedelemügyi miniszter az Ogulin-Országhatárszéli Vasutat Építő Rt.-nak, 1917. szept. 19. A hadi és a politikai események azonban mind Nemes, mind Garády-Gauss elképzeléseit lehetetlenné tették. 1917 szeptemberében a hadügyminiszter stratégiai okokból megsürgettette a vasúti építkezéseket, s ez két fő következménnyel járt. Egyrészt azzal, hogy az Ogulin-Országhatárszéli Vasutat Építő Rt. és az állam közt 1912 nyarán létrejött szerződést — a háborús körülmények okozta vis ma jorra. hivatkozva - felbontották. Másrészt pedig azzal, hogy az államnak vállalnia kellett, hogy 1918 nyaráig jóval nagyobb anyagi áldozatokkal legalább a plaski—vhrovinei, 168 de lehetőleg a vhrovine—knini vonalat is megépítteti.169 Noha a vrhovine-országhatárszéli szakasz jelentős része elkészült, a munkálatokkal egy 533
