Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES kötelessége megfizetni.110 Vélekedése szerint „nekünk kiváló gazdasági érdekünk, hogy a szomszéd Dalmáciával szorosabb érintkezésbe lépjünk, mert bárhova is fog tartozni Dalmácia politikailag, gazdasági területben ránk nézve mindig nagy jelentőséggel fog bírni”.111 110 Dalmáciáról VI. Magyar Tengerpart, 1906. január 5. 1.; Havass Rezső: A magyar-dalmát összekötő vasút jelentősége. Földrajzi Közlemények 39. (1911) 1. 67-85. 111 Fiume és Dalmácia. Magyar Tengerpart, 1905. szeptember 13. 1-2. 112 Új vasút az Adriához. Budapesti Hírlap, 1909. május 1. 51-52.; Polgár Iván: Bosznia vasútja az Adriához. A Tenger 1. (1911) I. 444-449. 113 Gönczy B.: A magyar-dalmát vasút i. m.; Fodor Ferenc: Kapcsolatunk az Adriával a háború után. A Tenger 6. (1916) IV-V. 145-169. 114 Hercegovina és Dalmácia. Budapesti Hírlap, 1909. november 18. 16. 115 Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején. Bp. 1976. 282-301. Még kritikusabban gondolkodott Polgár Iván, aki az 1907. évi gazdasági kiegyezést, majd Bosznia és Hercegovina annektálását követően megjelent írásaiban Fiúmét további bővítésre alkalmatlannak tartotta. Ezért - szerinte - Magyarországnak Spalatóra és Sebenicóra kellene koncentrálnia ahelyett, hogy a szűkös kikötővárosra milliókat veszteget, valamint, hogy kereskedői ne Fiúmén, hanem Spalatón keresztül bonyolítsák a (tengeri) külkereskedelmet.112 Erre a következtetésre jutott Gönczy Béla és Fodor Ferenc is, akik számos szakcikkben népszerűsítették a dalmát összekötő vonal megépítésének ügyét.113 Igaz, ők nem Spalato és Sebenico, hanem Gravosa felkarolását szorgalmazták.114 Bár a bemutatott elképzelések különböztek egymástól, mind megegyeztek abban, hogy azok elsősorban Magyarország közös birodalmon belüli pozícióinak erősítésére, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésére irányultak. Jóllehet, miután a Koalíció a hatalomra jutás érdekében az 1906. április 6-i paktummal elfogadta Bécs feltételeit és lemondott eredeti programjáról, a helyzet jelentősen megváltozott.115 A városi horizont A fiumei városvezetést domináló Autonóm Párt városatyái különös szimpátiával viszonyultak a függetlenségi és ’48-as hagyományokhoz, valamint Kossuth Ferenc hatalomra jutó csoportosulásához. Abban bíztak, hogy a Koalíció képes lesz a Monarchián belüli pozícióját megerősíteni, és így a kikötőváros számára is előnyösebb politikát folytatni. Rövidtávon Fiume infrastrukturális, forgalmi és raktározási viszonyainak fejlesztését és szabadkikötői státusza visszaszerzését szerették volna elérni. Hosszabb távon viszont önálló magyar vámterületben, a magyar vámhatáron belüli autonómia konzerválásában, valamint egy kiterjedt 524
