Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES terelte.72 Másodszor, az osztrák parlament válsága, ami miatt meghiúsult a gazdasági kiegyezés újratárgyalása, és kétségessé vált a vámközösség fenntartása. Harmadszor, az ischli klauzula73 elfogadása és vele Bánffy Dezső miniszterelnök bukása, illetve Széli Kálmán kormányalakítása. Végül pedig az, hogy a vámunió esetleges megszűnésének dilemmái Ausztriát is foglalkoztatták. 72 MNL OL Z 1610 Magyar Államvasutak Igazgatósága, MÁV Gyűjtemények (a továbbiakban: Z 1610), 624. doboz. A fiumei vasút fejlesztése című tanulmány (1899); Bosnyák-osztrák verseny Fiume ellen. Magyar Tengerpart, 1900. október 7. 1-2.; DARI 7, Ált. 342. d. 4655/1905 (XII. 1. 2935. a. sz.). A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara a faforgalom eltereléséről, 1905. nov. 17. 73 A Bánfíy-kormány 1898-as törvényjavaslata, amelynek értelmében lehetővé vált az osztrák-magyar gazdasági kiegyezés egyoldalú, 1903-ig való ideiglenes és automatikus meghosszabbítása. A klauzula tartalma miatt az ellenzék éveken át tiltakozott a parlamentben, és az obstrukciós válság egyik előidézője lett. 74 KN 1902-1905, VI. 110. országos ülés, 1902. máj. 9. 368-370. 75 Fiume a bosnyák vasutak ellen. Pesti Napló, 1898. április 26. 12-13. 76 Gönczy B.: A magyar-dalmát vasút i. m. 77 Lásd: Suum cuique. Magyar Tengerpart, 1900. október 14. 2.; Még egyszer a bosnyák vasutak. Uo. 1900. október 31.2. A vámönállóság bekövetkezte esetén Ausztriának egy életképes alternatívával kellett rendelkeznie, hogy iparcikkeit elhelyezhesse, és hogy olcsó, nagy menynyiségű nyersanyagokat szerezhessen. Ezek megvalósítása a német Drang nach Osten, az Orosz Birodalom politikája és a balkáni államok ambíciói miatt aligha mehetett volna egyszerűen. Ausztria a megoldást a balkáni piacszerzésben látta, ami — a hadvezetés elképzeléseivel összefonódva — katonai stratégiai szerepet is betöltött. így az 1880-as években megkezdődött a többnyire közös költségből finanszírozott bosnyák vasútvonalak hálózatának kiépítése.74 A fiumei városházán ekkor döbbentek rá arra, hogy érdekeik a riválisok terjeszkedésének (és politikai játszmáinak) vannak kitéve. A kamara „rosszakaratúnak” nevezte az osztrák vonalvezetési tervezetet,75 és egy javaslatot terjesztett fel a kereskedelemügyi minisztériumhoz az osztrák terjeszkedésből származó károk minimalizálására. A fiumeiek alternatívája a legrövidebb egyenes úton kötötte volna össze Budapestet Boszniával. Vagyis az 1886 óta a Modrus-Fiume vármegye székhelyeként funkcionáló és rohamosan fejlődő horvátországi Ogulin és az Una-folyó völgyében fekvő, lendületesen modernizálódó észak-boszniai Bihaé összekapcsolását szorgalmazták.76 Már csak azért is, mert a már létező vonalaknak köszönhetően onnan a bosnyák termékeket könnyen Károly városba, majd Magyarországra szállíthatták. Bár nem tudni, hogy a fiumeiek mikor kezdtek el az Ogulin-Bihaé vonallal először komolyabban foglalkozni, az kétségtelen, hogy 1898 folyamán a téma meglepő gyorsasággal vált a (nyilvános) diskurzusok részévé.77 A kérdés visszatérő elemét képezte a helyi kereskedelmi társaságok üléseinek is, ahol a városatyák tiltakoztak 516
