Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI az ellen, hogy az osztrák kormány a bosnyák kereskedelmet a dalmáciai Metkoviéba, Gravosába, illetve Spalatóba, onnan pedig Triesztbe terelje.78 1899 nyarán ki is mondták: „Bűn lenne megengedni, [...] hogy Ausztria uralkodjék az Adrián, amikor Fiúmén át a magyar állam is utat találna az okkupáit tartományok piaczára.”79 78 A baja-báttaszéki dunai hid és a fiume-boszniai vasút. Pécsi Napló, 1899. augusztus 10. 4.; Fiume és a dalmát kikötők. Magyar Tengerpart, 1902. október 12. 2. 79 Vasút Boszniától az Adriáig. Magyarország, 1899. július 30. 6. 80 A kereskedelmi kamarák kongresszusa. Budapesti Hírlap, 1899. augusztus 24. 11.; DARI 7, Elnöki iratok, 20. d. 68/1896. Kormányzói felterjesztés a Millennium alkalmából kitüntetendő egyénekről, 1896. ápr. 9. 81 Gyakorlatilag az Eszék-Samac-Doboj-Szarajevó útvonalnak egyfajta rövidített alternatíváját képezte a megszállt tartományokba való behatolásra. 82 Eszakboszniai-adriai vasút. Műszaki Hetilap, 1899. október 8. 332. 83 DARI 7, Ein. 20. d. 68/1896. Kormányzói felterjesztés a Millennium alkalmából kitüntetendő egyénekről, 1896. ápr. 9. Antonio Francesco Smoquina, a kamara titkára, az Ogulin-Bihac vonallal kapcsolatos elképzelés egyik legaktívabb képviselője a Kereskedelmi és Iparkamarák nagyváradi kongresszusán ugyanebben a szellemben olvasta fel beszédét.80 Előterjesztését az országos közvélemény, valamint a magyar kereskedelmi és iparkamarák is támogatták, mivel az Ogulin-Bihac összeköttetés nemcsak a szlavóniai és az észak-boszniai fakivitelt irányította volna Fiumébe, de azt is lehetővé tette volna, hogy — a paritás jegyében — az osztrák mellett a magyar iparcikkeket is eljuttassák a megszállt balkáni tartományokba.81 A fiumei-magyar álláspontnak kedvezett az is, hogy Boszniának a Száva és Kulpa folyók közötti, a Modrus és Lika Krbava megyéket is magában foglaló, a dalmát határszélig kiterjedő részén nem volt vasút. A fiumeiek jogosan érvelhettek azzal, hogy a vonal létrehozása közérdek, mivel a vonat az ottani társadalom gazdasági gyarapodását, kulturális felzárkózását segíti.82 A fiumei kamara mozgalmával párhuzamosan a Fiumei Kereskedelmi Tőzsde sem tétlenkedett. 1899 decemberében a tőzsde elnöke, a magyar származású, egykori tengerészkapitány, Mader spach Sándor memorandumot terjesztett be Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterhez.83 A feliratban a börze tagjai a kikötőváros fejlődését gátló tényezőket gyűjtötték össze, a tárca vezetőjét pedig gondjaik orvoslására kérték. Kívánságaik közt - a tárházak állami kezelésbe vételén és újabbak létesítésén, a szabadhajózás támogatásán, egy előnyösebb vám- és tarifadíjszabás alkalmazásán kívül - elsősorban a szabadverseny biztosítása, az infrastrukturális elmaradottságnak, valamint Fiume birodalmi struktúrában betöltött mind hátrányosabb helyzetének a megszüntetése sorolhatók fel. Emlékeztették a minisztert, hogy az Ogulin-Bihac vasútvonal megépítése nélkül Fiume fakereskedelme tönkremegy, és az osztrák szándékoknak megfelelően Spalato lesz a (bosnyák) fakivitel és minden dalmáciai árucikk kereskedelmi 517
