Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI A szilva fiumei jelentőségével kapcsolatban is hasonló következtetéseket lehet levonni. A gyümölcs hagyományosan a kikötőváros legfontosabb kereskedelmi tételét képezte. Ez szívósságának, a fa kedvezőtlen talaj viszonyokhoz való alkalmazkodási képességének, gyümölcse sokoldalú felhasználásának, valamint alacsony munkaigényének volt köszönhető. Illetve annak, hogy a balkáni (főleg szerbiai és boszniai) kisbirtokos parasztgazdaságok nagy volumenben, költséghatékonyan termeszthették és értékesíthették.68 E körülményekből adódóan - és mert a kikötővárosban a szilvából készített szeszes italokat is külön adó sújtotta - a fiumei kereskedők és vendéglátósok kiváltképpen érdekeltek voltak abban, hogy a gyümölcsöt minél olcsóbban és nagyobb mennyiségben szerezhessék be.69 Ám miután a szilvát Kaliforniában is meghonosították, Fiume szilvakivitele az 1880-as évek végére megcsappant, exportjának hanyatlása pedig a századfordulótól tovább folytatódott. 68 Demeter Gábor: A Balkán és az Oszmán Birodalom III. Bp.-Debrecen 2016. 101-102. 69 DARI 7, Alt. 162. d. 492/1888. Jelentés a fiumei kormányzónak a trieszti fogyasztási adó kezeléséről, 1888. máj. 3. 70 Relazione della Camera di commercio sulla situazione economica di Fiume nel 1892. La Bilancia, 1893. május 30. 2.; Uo. 1893. május 31.2. 71 A magyar kormány és a fiumei Autonóm Párt éveken át tartó konfliktussorozata a közigazgatás átszervezése és centralizálása miatt. Az ellentétet mindenekelőtt az okozta, hogy a kormány által Fiumében is bevezetni kívánt közigazgatási bíróság és közigazgatási bizottság a város autonóm jogait, a magyar nyelv támogatása pedig az olasz nyelvhasználat, egyúttal a városi elitek pozícióit veszélyeztették. A kormány politikája ellen a helyi Autonóm Párt tiltakozott a legvehemensebben, és mivel a csoportosulást a polgármester vezette, tevékenységük a városvezetés működésében is komoly zavarokat keltett. A bosnyák vasút kérdése a fiumei elitcsoportok körében Érthető tehát, hogy a városvezetők miért sérelmezték az osztrák kereskedők dalmáciai, boszniai és hercegovinai, valamint albániai megtelepedését, illetve miért kifogásolták azoknak a tengeri és szárazföldi szállítási útvonalaknak a megvalósítását, amelyek a balkáni árucikkeket Fiume kikerülésével Triesztbe irányították. Annak ellenére, hogy a dalmát kikötők versengése idejekorán felkeltette a városatyák figyelmét,70 az 1890-es évek közepének municipális válsága71 sokáig megakadályozta őket abban, hogy panaszaikkal és kéréseikkel a kormányhoz forduljanak. A változást négy, egymással összefüggő esemény hozta el. Elsőként az, hogy 1897. december 1-jével életbe lépett a bosznia-hercegovinai vasutak, a MÁV, a Déli, a Kassa-Oderberg vonal és más helyiérdekű vasutak között létrejött közvetlen díjszabás rendszere. Ez azért volt fontos, mert az új, Bécsnek kedvező tarifapolitika a Fiume-Metkovié tengeri szállítási vonalat háttérbe szorította, az okkupált tartományok forgalmát pedig a Szarajevó-Metkovié közötti állomásokra 515
