Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI által lakott területeinek leválasztásával akikötőváros ellátókörzete is csökkent. A közigazgatási határok módosítása, kiegészülve a Karszt-hegység és a Quarneroöböl fizikailag is korlátozó környezeti adottságaival meghatározták Fiume fejlődésének dinamikáját, gyarapodásának behatárolt mivoltát.8 8 Ordasi Agnes: Térfoglalás: A fiumei (?) Delta megszerzésének stratégiái. In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. Főszerk. Kenyeres István. Bp. 2020. 47—69. 9 Igor Karaman: Fiume város gazdasági fejlődése a dualizmus korában. Századok 108. (1974) 193-211. 10 Drzavni Arhiv u Rijeci [RijekaiÁllami Levéltár], 7 Kraljevski gubernij za Rijeku i Ugarsko-hrvatsko primőrje [Fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó iratai] (a továbbiakban: DARI 7), Általános iratok, 69. doboz, 958/1869. A fiumei kormányzó Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek, 1869. márc. 11. 11 Országgyűlési tudósítás. A Hon, 1872. október 2. 1-2. 12 Adalékok a vukovár-samaczi csatorna és a Száva és Kulpa haj ókázhat óvá tételére vonatkozó tervezetekhez. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1880. október 22. 1.; Két csatornáról. Magyar Tengerpart, 1904. szeptember 3. 1. 13 Táviratok. Fiume Magyar Újság, 1873. október 25. 14 Majdan János: A fiumei vasút kiépülése és annak város alatti szakasza. Közép-európai közlemények 6. (2013) 3. sz. 39-46. 15 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés képviselőházi naplója I-XXXVII. Bp. 1897-1901. XXXI. 632. országos ülés, 1900. dec. 17. 423. A fiumei lakosságnak — a gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében - maximálisan ki kellett használnia a rendelkezésére álló teret, és alternatív megoldásokban kellett gondolkodnia. A helyi elitek szemében így fontossá vált az „anyaországgal” való harmonikus kapcsolat megteremtése, valamint Fiume gazdasági és befolyási övezetének kiterjesztése. Egyik céljuk az volt, hogy a Balkánon kereskedelmi telepeket hozzanak létre, továbbá, hogy Krajna, Dalmácia, de különösen Bosznia és Hercegovina forgalmát saját kikötőjük felé tereljék.9 Ennek a kényszermotivált, „expanziós” szemléletnek az ismeretében válik érthetővé, hogy egyes helyi érdekcsoportok miért szorgalmazták már 1869-ben a dalmát,10 valamint az 1870-es évek elején az albán partokig közlekedő, államilag támogatott hajójárat üzemeltetését.11 Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért lelkesedtek annyira Türr István azon felvetéséért, amely azt kezdeményezte, hogy a Duna és Tisza völgyét az Adriával vízi úton - egy csatornával - kössék össze.12 Noha ezek az elképzelések végül nem valósultak meg, a kedvező belpolitikai viszonyoknak, valamint az építkezések előrehaladásának köszönhetően 1873 őszén Károlyvárosból Fiumébe begördült az első, horvát és magyar zászlókkal feldíszített gőzmozdony.13 Ez a vonal lényegében — a Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV) által korábban megépített - Gyékényesről a zágrábi állomásáig vezető szakasz meghosszabbítása volt.14 Ám a csalódottság és a méltatlankodás hangjai is felerősödtek.15 Míg néhányan a kacskaringós sínirányt és a vágány keskenységét kritizálták, mások házuk 505