Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
APPONYI GYÖRGY 1872-ES KÍSÉRLETE EGY KATOLIKUS KONZERVATÍV PÁRT ALAPÍTÁSÁRA Egyházpolitikai előzmények 1867 után A konzervatív katolikus pártalapítási mozgalom külső indikátora az első vatikáni zsinat (1869. december 8. - 1870. október 20.) volt, ahol IX. Pius pápa kihirdette a csal(atkoz)hatatlanság {infallibilitas) dogmáját, amely kimondta a pápa tévedhetetlenségét, amennyiben hit és erkölcs kérdésében a katolikus egyház és a hívők számára tanítást ad, majd sürgette a dogma kihirdetését. A pápa Simor János esztergomi érseknek írt levelet ez ügyben, mivel a magyar püspöki kar nem volt egységes a dogmával kapcsolatban. A magyar kormány pedig meg akarta akadályozni a kihirdetést, mivel a dogmában megfogalmazott elvet ellentétesnek tartotta egyrészt a magyar államberendezkedéssel, másrészt a magyar katolikusok vallási meggyőződésével. Ennek érdekében 1870-ben az uralkodóval megújirtatták a királyi tetszvényjogot {placetum regium), amelynek értelmében a püspöki kar csak akkor hirdethet ki pápai rendelkezéseket, ha azt a kormány által a király elé terjeszti és az uralkodó jóváhagyja.16 (1843/44). In: Egyházak és egyházpolitika Magyarországon és Erdélyben a 18-19. században. A Carolina Resolutiótól az 1848. évi XX. törvénycikkig. Szerk. Gáborjáni Szabó Botond. Debrecen 2016. 223-237.; Bárány Zsófia: Sajtó, nyilvánosság és a katolikus papság középső rétege, 1819-1845. In: Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században. Szerk. Csibi Norbert et al. Pécs 2021. 463-485. Az 1846-os jegyzőkönyvet közli: Fazekas Cs.: A katolikus egyház közéleti i. m. 32-36. 16 Néhány püspök ennek ellenére körlevélben hirdette ki a dogmát, viszont nem részesültek emiatt retorzióban, a tetszvényjogot tehát nem sikerült hathatósan alkalmazni. - Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 452-456. 17 Ekkor az autonómia a világi hívek egyházi kormányzatban való aktív részvételét jelentette, amely külső ügyekre, például a vagyonkezelésre vagy az oktatásügyre vonatkozott. - Herger Csabáné: „Szabad egyház szabad államban” - A katolikus autonómiamozgalom a 19. századi Magyarországon. JURA 14. (2008) l.sz. 22. 18 A levelet közli: Religio, 1867. szeptember 14. 177-180. Apponyi számára további motivációt jelentett a pártalapításhoz az 1870 őszén összeülő katolikusautonómia-kongresszus17 , amelynek előkészítésében és ülésein ő maga is részt vett. A gyűlés apropóját az adta, hogy a kiegyezést követően létrejött új államszervezet szükségessé tette az állam és egyház viszonyának újrafogalmazását, amire minden irányból voltak elképzelések. A kezdő lépést báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter tette meg, amikor 1867 nyarán levélben fordult Simor János esztergomi érsekhez,18 amelyben (a liberális katolicizmus jegyében) kifejtette, milyen előnyökkel járna a katolikus egyház számára az autonómia. Eötvös a hívek közönyének egyik okát abban látta, hogy a híveknek nincs befolyása az egyház belső működésére, s ennek megoldása - szerinte - az lehetne, ha belső reformokra kerülne sor. A hercegprímás azonban más véleményen volt, úgy vélte, hogy a hívek közömbösségét inkább a katolikus egyházat támadó sajtó generálja, és a bajok fő oka az, hogy az állam az egyház megkérdezése nélkül rendezte például a népiskolák kérdését. Az érsek is támogatta a katolikus egyház autonómiáját, amennyiben 475
