Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
CZINEGE SZILVIA az függetlenedik ezáltal az államtól, és maga rendezheti ügyeit a kormányzat és a hívek befolyása nélkül.19 A püspöki kar 1867. november 7-én tartott ülésen vitatta meg az autonómia kérdését. A klérus konzervatív része egyetértett a prímással, míg mások, részben Eötvös javaslataira hivatkozva fejtették ki a prímásétól eltérő véleményüket az autonómiára vonatkozóan. A püspöki kar az álláspontját végül a hercegprímás elnökletével tartott gyűlésen 1868 októberében fogalmazta meg Simor tervezete alapján, amelyet - a korábbi vita hatására - kissé módosított.20 19 Simor János válaszát közli: Religio, 1867. szeptember 21. 193-197. 20 Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon I —III. Bp. 2009-2018. II. 435- 442.; Sarnyai Csaba Máté: Katolikus autonómiakoncepciók (1848-tól 1920-ig). Bp. 2022. 39-43. 21 A következő számhoz mellékelt Arcképek-rovaton négy konzervatív politikus osztozott. — Magyar Állam, 1871. március 10. Melléklet, 2-3. 22 Uo. 1871. március 6. Melléklet, 2-3. 23 A Magyarországi Latin és Görög Szertartású Katholikus Egyház önkormányzatát szervező gyűlés naplója, jegyzőkönyvei s irományai I-II. Szerk. Günther Antal. Pest 1871. I. 42. 24 A jelentést közli: Magyar Állam, 1871. február 28. 2.; Uo. március 1-2. 2. KT] tagú bizottság javaslatát közli: uo. 1871. március 7-8. 2.; A Magyarországi Latin és Görög i. m. II. 70-86. A katolikusautonómia-kongresszus 1870. október 26. és 1871. március 30. között ülésezett, az ülésekről rendszeresen tudósított A Hon, az Ellenőr vagy a Katholikus Néplap mellett a Magyar Allam politikai napilap is, amely 1871. márciustól külön mellékletekben informálta az olvasókat a gyűlés fejleményeiről. A lap munkatársai néhány ilyen mellékletben, Arcképek a congressusból címmel rövid portrét is közzétettek a tagokról. Elsőként Apponyi György pályáját foglalták össze, neki szentelve az egész rovatot,21 pozitív színben feltüntetve reformkori karrierjét is. Az összefoglalás vége ugyan nem mentes a pátosztól, de helytállónak tekinthetjük az Apponyiról írtakat: „mindig kell egy magasabb célnak lebegni előtte, melyért fárad, áldoz, másokat buzdít, egyesít, szóval, melynek szenteli magát. Vegyétek el tőle egy magasztos cél lehetőségét, melyre irányozza tevékenységét, eszméinek gazdag forrását: és azzal elvettétek életét”.22 A kongresszus az autonómia részleteit kidolgozó javaslat előkészítésével egy 27 tagú bizottságot bízott meg, amelynek Apponyi is tagja volt.23 A bizottság az előterjesztéssel 187L február végére készült el,24 a következő üléseken ennek egyes pontjait tárgyalták, amelyekhez Apponyi is többször fűzött módosító megjegyzéseket. A résztvevők az autonómiaszervezet egyes szintjeinek kialakításában közös nevezőn voltak, továbbá egyetértettek abban is, hogy a híveknek és az alsópapság tagjainak jogokat kell biztosítani, ezek tartalmával és mértékével kapcsolatban viszont már különböző álláspontok rajzolódtak ki. Eltértek a vélemények az egyházi vagyon kezelésének vagy az egyházi tisztviselők kinevezésének kérdésében is. Sarnyai Csaba Máté a kongresszuson elhangzottak alapján három irányzatot különített el, amelyek közül az alábbi kettőnek volt döntő szava a végső javaslat megszületésében. 476
