Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
APPONYI GYÖRGY 1872-ES KÍSÉRLETE EGY KATOLIKUS KONZERVATÍV PÁRT ALAPÍTÁSÁRA napján a pápa audienciát tartott, ahol Apponyi és Sennyey - a magyarországi katolikusok képviseletében — egy felirat és 100 000 forintnyi szeretetadomány kíséretében átadták a mellkeresztet a pápának.12 Az év nyarán Apponyit beválasztották az említett katolikus autonómiai előkongresszus 18 tagú bizottságába is.13 1869. február 9. 107. 12 Karcsú Antal Arzén: Aromái pápák történelme Sz. Pétertől korunkig I —VIII. Pest-Szeged 1869- 1871. VIII. 257-258. 13 A Hon, 1869. július 1. (reggeli kiadás) 3. A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy milyen előzményei voltak Apponyi egy katolikus konzervatív párt alapítására irányuló kísérletének, amelyek az alábbiakban is hivatkozott szakirodalomból ugyan nagyvonalakban ismertek, de Apponyi szerepének és nézeteinek részletes kifejtésére — például a pozsonyi katolikus kaszinó kapcsán - eddig nem került sor. A tanulmány egyik központi kérdése Apponyi politikai tevékenysége az 1872-es választások előkészületeiben és idején. Apponyi Simor János esztergomi érsekhez írt levelei mélyebb betekintést nyújtanak abba, hogy a gróf hogyan próbálta mozgósítani a katolikus egyházat az érseken keresztül annak érdekében, hogy az országgyűlési választások az új párt számára kedvezően alakuljanak. Az érsek levéltárában további fontos adatok találhatók a felekezeti lapok működéséről és támogatásáról, így Apponyi Der Katholik című lapjáról is. Az említett források, a sajtó és a levelek segítségével, valamint a korabeli szóhasználat vizsgálatán keresztül árnyalni szeretném azt a fogalomhasználatot is, amely Apponyi politikai kezdeményezésével kapcsolatban a szakirodalomban kialakult. Reformkori előzmények Apponyi kezdeményezése az 1870-es években nem volt teljesen új keletű, mivel már az 1840-es években kibontakozott az egyházon belül egy olyan kis létszámú mozgalom, amelynek képviselői úgy ítélték meg, hogy a klérus önmagában nem tudja hatékonyan képviselni a katolikus egyház érdekeit, ezért politikai szervezet kiépítését és a közvélemény megnyerését szorgalmazták. Utóbbinak az eszköze a sajtó volt, s ennek kapcsán Kopácsy József esztergomi érseknél 1844. márciusban értekezletet tartottak, ahol - a katolikus lapok anyagi támogatása mellett - az egyház képviselőinek az egyes orgánumokban való szereplését szorgalmazták cikkek, hozzászólások publikálása révén. Az egyház által támogatott lapok, mint a Magyar Sión vagy a Religio és Nevelés viszont nem tudták felvenni a versenyt a liberális Pesti Hírlapjai szemben, némi kivételt az 1845-től, Lipthay Sándor szerkesztésében megjelenő Nemzeti Újság képezett. A szervezeti keretek és a program kidolgozására az 1843-1844. évi országgyűlés időszakában került sor, a káptalani követek 473
