Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ súrlódások és konfliktusok állandósultak, amelyeknek csak a határőrség 1851. évi felszámolása vetett véget. A határőrség és a katonai parancsnokság jelenléte kimutathatóan hatással volt a csíkszéki igazságszolgáltatás működésére és felépítésére is. A bíráskodásnak vegyes (civil-katonai) jellege volt, még annak ellenére is, hogy a vegyes törvényszékek 1769. évi megszűnése után csökkent a parancsnokság közvetlen hatása a perfolyamra és az ítéletek meghozatalára. A katonarendű ülnökök jelenlétével azonban a parancsnokság némi befolyást gyakorolhatott a közigazgatásra is. Ami a folytonos táblák hatékonyságát és a bíráskodási rendszer érdemi minőségi javulását illeti, adatainkból az derül ki, hogy a szigorított és rendszeres központi ellenőrzés, a sokszorosára nőtt törvénykezési napok száma, valamint a jobbágyok és nincstelenek pereskedésének támogatása érezhető változást eredményezett. Semmiképpen sem tekinthető általános jelenségnek, de az igazságszolgáltatás nyitottabbá válásának apró jeleként értelmezhetjük azt a rendkívüli esetet is, amely során egy tehetős jobbágy 1766—1779 között sikerrel perelte még magát a szék főkirálybíróját is.111 Adataink arra utalnak, hogy a Mária Terézia által szorgalmazott igazságszolgáltatási reformok a birodalom legkeletibb perifériáján is éreztették hatásukat, bár az uralkodói szándék szerinti átalakulások itt sem mentek végbe. A csíkszéki igazságszolgáltatás 1764 előtti és utáni állapotát és hatékonyságát összehasonlítva azonban levonható a következtetés, miszerint a minőségbeli javulás kimutatható. A folytonos táblák 1790—1791-es feloszlatása,112 a viceszékek és derékszékek visszaállítása azonban az igazságszolgáltatás tekintetében visszatérést (és úgy vélem, minőségi visszalépést) jelentett az 1764 előtti állapotokhoz. Mindez elsősorban a felvilágosult abszolutizmus intézkedéseivel szembeni rendi ellenszenvnek és önvédelmi mechanizmusnak tudható be. Az országos és lokális elit a 18. század első felében még aktív rendi reformtervezetek hagyományával szakítva, anakronisztikus módon körbebástyázta magát archaikus privilégiumaival. 111 MNL OL F 46, 1776/5908. A csíki tábla jelentése a Guberniumnak Henter Ádám peréről, 1776. nov. 29.; Uo. A Gubernium jelentése az uralkodónak a Henter-per ügyében tett intézkedéseiről, 1776. dec. 20.; Uo. Henter nyilatkozata a csíki tábla előtt, 1776. dec. 2.; Uo. 1779/6099. A csíki tábla jelentése a Guberniumnak Henter Ádám perének lezárásáról, 1779. okt. 30. 112 Az 1790-1791-es erdélyi diéta XCVI. törvénycikkelye. In: Erdélyi törvények i. m. 589-591. 469
