Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ oláhfalvi személyt, a település kérte az ügy derékszéki felvételét, Kálnoki azonban ezt nem engedélyezte. Oláhfalu a Guberniumhoz fordult panasszal, a főhatóság pedig utasította Kálnokit, hogy fogadja be a pert a derékszékre.71 71 MNL OL F 46, 1748/170. A Gubernium utasítása Kálnoki Ferenc főkirálybíróhoz, 1748. 72 DJAN H F 27, XI/3. fol. 2r. Haller Pál főkirálybíró utasításai az al- és felcsíki tiszteknek, 1755. jún. 1. A főkirálybírók gyakran tartózkodtak a szebeni országos hatóságoknál különböző megbízásokat teljesítve. Ilyen esetekben azonban csak a felsőbb hatóságok engedélyével térhettek vissza törvényhatóságukba, hogy derékszéket tarthassanak. 1755 nyarán Haller Pál főkirálybíró egy országos bizottság munkájában vett részt, amely többek között az adóügyi problémákat is tárgyalta. Az uralkodó, a Gubernium és a rendek engedélyével hirdethetett derékszéket Al- és Felesik számára, majd térhetett haza a július 3-i generalis székre. 72 Folytonos táblák Mária Terézia uralkodásának egyik legjelentősebb erdélyi reformja a törvényhatóságok közigazgatásának és igazságszolgáltatásának 1763/64-es átalakítása volt. A 16—17 századi törvénygyűjteményekre épülő erdélyi jogrendszer és perrendtartás - amellett, hogy bonyolult és lassú volt - nagymértékben függött a bírák személyétől. A főkirálybírók jelenléte nélkül nem lehetett derékszéket tartani, valamint a felsőbb hatóságok számos esetben beavatkozhattak egy-egy törvényhatóság igazságszolgáltatásába. A másodfokú törvénykezés nem volt folytonos, sem kiszámítható, a viceszéken tárgyalt perek sokszor évekig megrekedtek első fokon. Csíkszék esetében ez az időszak Bornemisza János 1712. évi alkancellári kinevezése után volt a leghosszabb, amikor éveken keresztül szünetelt a derékszék. A főkirálybírák gyakori távolléte miatt (főként magánbirtokaikon és a szebeni országos hatóságoknál időztek) nemcsak az igazságszolgáltatás, de a közigazgatás is gyakran akadozott. Az országos hatóságok kénytelenek voltak közvetlenül a széki tisztekkel tartani a kapcsolatot, ellenőrizni, felelősségre vonni és hatékonyságra ösztönözni őket. Ez a fajta igazgatási mód azonban felemás sikerrel járt. A folytonos táblák {tabulae continuae) létrehozása ezeket a közigazgatási és igazságszolgáltatási problémákat volt hivatott orvosolni. A törvényhozói szándék az állandóságot, folytonosságot és kiszámíthatóságot tűzte ki célul, amelyek a központi hatalom számára a hatékony és erős állam feltételei voltak. A központi hatalom szándéka és a gyakorlati megvalósítás azonban nem mindig állt összhangban. Az erdélyi rendek szembehelyezkedtek Bécs azon irányú törekvésével, hogy megreformálja az erdélyi igazságszolgáltatást, ezért az uralkodó a gróf 459
