Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ száma. Amint említettem, ez teljesen a főkirálybíró személyes döntésén múlott. Megfigyelhető az is, hogy a derékszéken hivatalból részt vett a törvényszéket tartó társszék alkirálybírója, valamint a csíkszéki főjegyző. Rajtuk kívül az ülnökök számát és személyét a főkirálybíró határozta meg.51 51 DJAN H F 27, IX/70. Haller Pál utasítása a derékszék összehívására, 1752. okt. 19. 52 DJAN H F 26, 7. Jegyzőkönyv, fol. 8rv. A gyergyószéki tisztek eskütétele, 1736. júl. 18. 53 MNL OL F 46, 1755/770. Haller Pál levele a Guberniumhoz, 1755. júl. 8.; DJAN H F 26, 7. Jegyzőkönyv, fol. 2rv. A gyergyószéki derékszék jegyzőkönyve, 1714. dec. 10.; Uo. F 27, V/33. föl. Ír. Lázár Ferenc főkirálybíró utasítása a széki tiszteknek, 1738. jún. 1.; Uo. F 27, XI/3. föl. Ív. Haller Pál fő királybíró utasítása a derékszékek időpontjairól, 1755. 54 Vofkori M.: A közigazgatási és jogi intézményrendszer i. m. 493. 55 DJAN H F 27, IX/74. Haller Pál utasításai a székgyűlésnek, 1752. nov. 27. 56 DJAN H F 27, V/33. föl. Irv. Lázár Ferenc főkirálybíró utasításai a széki tiszteknek, 1738. jún. 1. 57 DJAN H F 27, XII/53. Haller Pál utasítása a széki tiszteknek, 1757. máj. 21. A széki tisztviselők hivatali esküjüket nemcsak a székgyülésen tehették le, hanem a társszékgyülésen vagy a derékszéken is. Az eskütétel feltétele a főkirálybíró vagy az általa helyettesnek kinevezett alkirálybíró jelenléte volt. 1738-ban a gyergyószéki derékszék alkalmával tette le hivatali esküjét az új alkirálybíró, Baló József, valamint az új nótárius, Puskás Tamás.52 A derékszék időpontja és helye A 18. századi Csík-, Gyergyó- és Kászonszék derékszékének nem volt állandó székhelye. A szokásjog szerint a főkirálybíró minden társszékben külön tartott derékszéket,53 ezért helyesebb derékszékekről beszélni. Többnyire azzal a szokással találkozunk, hogy a derékszékeket azokon a településeken rendezték meg, ahol a társszékgyűlések és viceszékek is üléseztek. A szakirodalomban fellelhető az az állítás, miszerint a derékszék hetente egyszer-kétszer ülésezett.54 E kijelentés azonban nincs alátámasztva megfelelő forráshivatkozással. Nem ismert olyan tanulmány, amely a 17. századi derékszékek működését elemezné és mutatná be. Amint látni fogjuk, a 18. századi derékszékre vonatkozó források viszont egyértelművé teszik, hogy e másodfokú törvényszék évente két-három alkalomnál többször nem ülésezett. A székgyűléssel ellentétben derékszéket csakis a főkirálybíró jelenlétében lehetett tartani. A főkirálybíró joga volt megszabni a társszékenként tartott derékszék időpontját és helyét.55 A helyszín kiválasztását a főkirálybíró rábízhatta az érintett társszék alkirálybírójára vagy a társszéki tisztviselők gyűlésére.56 Forrásainkban mindkét esetre van példa. Miután a főtiszt közölte az időpontokat a társszékekkel, a vicetisztek kötelessége volt a saját székeikben kihirdetni a főkirálybíró üzenetét, időben értesítve a lakosságot arról, hogy a megadott időpontra készítsék elő peres ügyeiket.57 1746 decemberében Kálnoki 455
