Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kertész Balázs: Székesfehérvár középkori történetének néhány kérdéséről
KERTÉSZ BALÁZS Az eddig elmondottak szerint Nagy Konstantin édesanyjának a középkori Magyarországon a következő három ünnepnapját ismerték: február 8-át, április 15-ét, valamint május 22-ét. A liturgikus források és a Knauz Nándor által említett, a keltezésükben Szent Ilona napját feltüntető oklevelek együtt arra utalnak, hogy az utóbbi volt a legjelentősebb, és az is megállapítható, hogy a jogéletben Ilona napján a május 22-i ünnepet értették. Ezt bizonyítja a következő, Weisz Boglárka által ismertetett eset is. Somorján (Pozsony megye) Zsigmond ki rály 1411-ben kelt engedélye értelmében két sokadalmat tarthattak, melyek közül az egyik a Szent Orbán ünnepe előtti harmadik naphoz, azaz május 23-hoz kötődött, azonban az 1452. évi pozsonyi számadás szerint már Szent Ilona ünnepéhez kapcsolódott ez az éves vásár, ami egyértelműen a május 22-i ünnepre utal.158 158 Weisz B.: Vásárok és lerakatok i. m. 33-34. 159 Uo. 143., 148. 160 RibiA.: Királyok, bárók, vásározóki. m. 168-172. 161 Uo. 163., 168., 179. Mária Magdolna ünnepe júl. 22-re esik. Mindez azt bizonyítja, hogy helyes az a megállapítás, amely szerint a fehérvári és a marcelházi Szent Ilona-napi sokadalom a május 22-i ünnephez kötődött.159 Ezt az álláspontot Ribi Andrásnak a két fehérvári hiteleshely, a káptalan és ajohannita konvent 1301 és 1526 közötti fassionalis oklevelei alapján levont következtetései is alátámasztják: a szerző szerint május 22. körül 29 napos vásári időszakkal számolhatunk.160 A május 22-i dátum Mária Magdolna ünnepével történő azonosítása ugyanakkor minden bizonnyal tévesztés eredménye.161 ASPECTS OF THE MEDIEVAL HISTORY OF SZÉKESFEHÉRVÁR By Balázs Kertész SUMMARY The study explores four issues. The first chapter proves that the basilica of Fehérvár, founded by King Stephen I (1000-1038), was dedicated to the feast of the Assumption of the Virgin Mary (15 August). The second chapter shows that the commemoration of the death of King Stephen I, who died on 15 August 1038, can be traced back to the basilica of Fehérvár that was founded by him and chosen as his burial place. The third chapter examines the problem of the emergence of the annual fair associated with the feast of King Stephen on 20 August, stressing that the fair had already been established in the Árpád period. The fourth chapter points out that three feasts of Saint Helena were known in medieval Hungary (8 February, 15 April, 22 May), and confirms the view already expressed in the research that the annual fair of Saint Helena was linked to the feast of 22 May. 446
