Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA (például Surány, Verebély, Korúját) elvesztése azonban fájdalmas fiaskó volt, amit még Pozsony és Nyitra „megmentése” sem tudott ellensúlyozni. Ebben a helyzetben Tisónak csak egy lehetősége maradt: a kudarcért nem magát, hanem a „húszéves cseh politikát” okolta, és Magyarország általa emlegetett revíziós mohóságát bírálta. Az autonóm kormány elnöke saját politikai magatartását védve, foggal-körömmel próbált valami pozitívumot találni a döntőbírósági ítéletben. A bécsi döntést követően a rádióban elmondott esti beszédében — az önsajnálat hangja mellett — határozottságot igyekezett sugallni: „A szlovák kormánynak csak arra volt lehetősége, hogy a szlovák nemzet számára megmentse mindazt, ami még menthető volt. [...] így lettünk igazságtalanság áldozatai. [...] Igazságtalanságot követtek el a szlovák nemzet ellen, de az idegen elemektől megtisztítva, országunkat a magunk módján fogjuk berendezni.”77 77 Niet príciny k mal’omyselnosti! Slovák, 1938. november 4. 1. 78 LásdTiso levelét Ribbentropnak, 1938. okt. 25. Közli az első bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938. augusztus - 1939. június. Szerk. Szarka László - Sallai Gergely - Fedinec Csilla. Bp. 2017. 443-444. 79 A döntőbírósági területen megtörtént esetek forrásait közli Viedenská arbitráz. 2. november 1938. Dokumenty II. - Okupácia (2. november 1938 - 14. marec 1939). Red. Ladislav Deák. Martin 2003. 304. Lásd még Martin Hetényi: Slovensko-madarské pomedzie v rokoch 1938-1945. Nitra 2008. 77-103. 80 Lubomír Lipták: Madarsko v slovenskej poli tike za druhej svetovej vojny. In: Uö: 2217 dni. Slovens ko v case druhej svetovej vojny. Bratislava 2011. 223. Mindenesetre a bécsi döntés jelentős mértékben az ő személyes felelőssége volt. Kezdettől fogva ő kezdeményezte a tárgyalásokat (bár pozíciójából adódóan nem kellett volna), és ő jelezte elsőként, hogy Cseh—Szlovákia is elfogadja a döntőbírósági megoldást (ezt sem kellett volna tennie, hiszen a külügyi tárca a szlovák autonómia kikiáltása után is a prágai központi kormánynál maradt).78 A szlovák-magyar kapcsolatok a magyar hatóságok által végrehajtott intézkedésekről terjedő hírek következtében tovább romlottak. A csehszlovák vagyontárgyak kisajátítása, a cseh és szlovák polgári lakosság kitelepítése és zaklatása, a testi erőszak alkalmazása, sőt az előforduló gyilkossági esetek megrázták azokat a néppárti politikusokat, akik az új rendezéstől stabilitást és idővel a magyarországi kapcsolatok normalizálását remélték.79 Az első bécsi döntés mentális fordulópontot és vízválasztót jelentett. Mint ahogy Trianon kapcsán a közmondásos „Nem, nem, soha!” lett a magyar revizionizmus szimbolikus jelszava, a HSES-rezsim ugyanezt a jelszót a Szlovákia és Magyarország bármilyen jövőbeli egyesülésének víziójára alkalmazhatta. A Szlovákiával szembeni magyar fenyegetés, amelyre Hitler 1939. március 13-i berlini látogatása során demonstratívan figyelmeztette Tisót, valószínűleg kulcsfontosságú lélektani motívumnak bizonyult abban, hogy a szlovák képviselőház tagjai másnap kikiáltották a német „védelem” alatt álló független szlovák államot.80 309
