Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA Jehlicka és Unger Becsben, illetve a csehszlovák-lengyel határ által 1920-ban kettévágott Tésín városának lengyelországi részén, Cieszynben Samostatnost’. To jest: Prec s Cechmi (’Önállóság. Azaz: Le a csehekkel!’) címmel soviniszta, csehszlovák- és csehellenes radikális szeparatista lapot jelentettek meg. A lap a Néppárt politikáját is durván támadta, mert a renegátok — Jehlicka és Unger — azt erőtlennek, gyávának ítélték, aminek okát a felesleges kompromisszumokban látták. A négyoldalas íven megjelent Samostatnost alacsony hírértékű cikkekkel próbálta felhívni magára a figyelmet. Elsődleges céljának megfelelően primitív támadásokat intézett az új állam ellen, amit a cikkek közé szabadon beillesztett propagandaszlogenek is jól mutatnak. Például: „Cseheket a zsákba, zsákkal együtt a Dunába!” Vagy: „A pepíkek56 megrágnak, a cigányok felzabálnak bennünket.”; „A pepíkeket üsse meg a guta!”; „A szlovákok ne autonómiát, hanem Szlovákia önállóságát követeljék!” Ilyen és ehhez hasonló szólamok „színesítették” a lapot. 56 A gúnynévként használt megnevezés etimológiájára lásd az 51. sz. jegyz. szövegét. 57 Vö. A közép-európai békéért. A szlovákok memoranduma a párizsi békekonferenciához. Párizs, 1919. szeptember 20. In: [Szerk.] Szarka László - Tóth István: A magyarországi szlovákok. Bp. 2022. 238-245. 58 Garek, M.: Slovenská iredenta v Pol’sku i. m. 305., 309-310. Sem Hlinkának, sem a Néppártnak nem volt semmi köze ehhez a csehszlovákellenes agitációhoz, de a múlt nyomait nem lehetett eltüntetni. Tagadhatatlan tény maradt ugyanis, hogy Jehlicka korábban Hlinka közeli munkatársa volt. Ö kezdeményezte Hlinka 1919. augusztusi illegális utazását a párizsi békekonferenciára, ahol a szlovák kérdés megoldásának szükségességére akarták felhívni a figyelmet.57 (Hlinka hamis útlevéllel utazott Franciaországba, emiatt hazatérve letartóztatták, és rövid időre bebörtönözték.) Az önálló (senki által el nem ismert) Szlovák Köztársaság 1921. május 25-i kikiáltásának epizódja után az emigráció biztonságából Jehlicka és Unger részt vett a magyar és a lengyel katonai körök 1922. októberi tanácskozásain. Ezek célja a szlovákiai fegyveres beavatkozás előkészítése lett volna, annak érdekében, hogy Szlovákiát elszakítsák Csehszlovákiától és autonóm területként Magyarországhoz csatolják. Ez már akkor történt, amikor Jehlicka és Unger teljesen átállt a magyar oldalra, és a budapesti kormány nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatta őket irredenta törekvéseikben.58 Az 1920-as évek második és az 1930-as évek első felében Jehlicka folyamatos külföldi tevékenysége további olaj volt a tűzre; a Tuka-per és annak kellemetlen visszhangja által teremtett hangulatban az ő működése még inkább a HSES ellenségeinek kezére játszott. A Hlinka-féle Szlovák Néppárt ellenfelei időről időre előszeretettel emlékeztettek arra, hogy Jehlicka 1919 novemberében nyilvánosan azzal dicsekedett, hogy a pártelnök bebörtönzése idején, annak megbízásából ő képviselte a Szlovák Néppárt politikáját. Ennek az elnöki megbízatásnak a hangoztatása 303
