Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
ANTON HRUBON éppúgy sokat ártott, mint Jehlickának az az állítása, hogy a formálódó magyarországi Horthy-rendszer jobb érvényesülési lehetőségeket biztosított volna a keresztény Szlovákiának, mint a „cseh ateizmus és bolsevizmus”. Ez a magyaron narratíva59 még egy évtizeddel később is képes volt kompromittálni Hlinkát és pártját. 59 Michela, M.: Pod heslom integrity i. m. 53. 60 Uo. 55. 61 Milan Zemko: Ceskoslovensko-madárská a slovensko-madarská hranica po Trianonskej zmluve a Viedenskej arbitrázi - premeny verejnej argumentácie. In: Uő: Obcan, spolocnost, národ v pohybe slovenskych dejín. Bratislava 2010. 251-252. 62 Miroslav Kmet: Krátke dejiny dolnozemskych Slovákov I. Nadlak 2012. 261. Annak ellenére, hogy a HSES vezetőinek és az egykori néppárti szeparatisták külföldi megszólalásainak államjogi érvei semmiben sem estek egybe, igazat kell adnunk Miroslav Michelának, aki szerint ez a kétféle szlovák katolikus és autonomista eszme nem zárta ki egymást, sőt időről időre akár egymás hasznára is lehettek. Léteztek bizonyos - harmadik fél által közvetített - kapcsolatok a néppárti politikusok és az említett hazaáruló emigráns szlovák papok között, bár ezt a HSES vezetése sohasem volt hajlandó elismerni.60 „Nem, nem, soha!” - az első bécsi döntés és az úgynevezett „kisháború” mint töréspont Az 1927—1929 közötti Rothermere-akció és a magyar revizionizmus Tuka-perrel kapcsolatos reflexiói után a korabeli szlovák tudományos körökben is vita bontakozott ki, amelynek során konszenzus alakult ki arról, hogy — különös tekintettel Csehszlovákia gazdasági érdekeire — nem szabad megengedni a határok módosítását. Fedor Houdek, Jozef Rudinskÿ és Milan Janota ismert közgazdász szakértők nem javasolták a Trianon-kérdés „Pandora szelencéjének ” megnyitását. Houdek például azt vetette fel, hogy a csehszlovák és a magyar kormány a határviták helyett inkább a kisebbségek kölcsönös kicserélésének gondolatával foglalkozzék, amely mindkét államban lehetővé tenné a nagyobb etnikai homogenitás kialakítását.61 A csehszlovákiai magyar közösség mellett ugyanis Magyarországon ekkor még szintén nagyszámú szlovák közösség élt. Becslések szerint minimálisan 150, maximálisan akár 350—400 ezer fő lehetett a trianoni határok közt maradt szlovákok száma.62 A magyar revizionista politika számára azonban nem a külhoni magyarság jelentette az elsődleges célpontot, az inkább csak eszköz és ürügy volt a területi viták elmélyítéséhez. Bár az 1920-as és 1930-as évek fordulóján a demokratikus Nyugatról is hallatszottak a területi revíziót támogató hangok, a trianoni kérdés megnyitásáról szóló viták csak 1933 után váltak igazi problémává a sokáig 304
